Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

84 1146. szám. Nem nyilvánítja a másik jelöltet megválasztott képviselőnek, nem pótolja a választási elnökre bizott feladatot, hanem ítéletében az eredményt helyreigazítva, oly alapot szolgáltat, mely a képviselőház előtti igazolási eljárás alapját képezheti. Ha a Curia ítéletében a 3. §. 2—9. pontjai alatt foglalt valamely érvénytelenségi ok alapján a választást érvénytelenítette, azon személy cselekvő és szenvedő választói képességét, a kinek cselekménye az érvénytelenségi ok tényálladékát megállapítja, a 122. §-ban meghatározott időtartamra felfüggesztheti. A 3. §. 2—9. pontjai alatt foglalt esetek tényálladéka, büntetendő cselekmények tényálladékával részben azonos, részben hasontermészetű. De ezen cselekmények mindegyike olyan, hogy annak elkövetője érdemetlenné válik az országgyűlési képviselői állás betöltésére s kétségtelenné teszi azt, hogy az illetőben hiányzanak azon erkölcsi föltételek, melyek a választói jog gyakorlásánál megkívánhatok. A választói jog gyakorlásának felfüggesztése ezen kettős irányban, a cselekménynek büntetéssel való sujtásától teljesen független. A választási visszaélések megtorlásának egyik nemét képezi ez, melyet a választás érvénytelenítési eljárással, mint annak szükségszerű folyományával, egybe kell kapcsolni. A 122. §. értelmében nem kívántatik meg az, hogy ama személy, a ki az Ítéletben ezen következményekkel sujtatik, az eliárasba mint fél befolyt légyen. Ezen körülmény szükségessé teszi annak megvizsgálását, vájjon ily körülmények között a következmények megállapítására nézve az eljárás elég biztosítékot nyujt-e? A jelzett következmények csak oly személylyel szemben állapithatók meg, a kinek cselekménye az érvénytelenségi ok tényálladékát szolgáltatja s ha maga a választás ennek folytán érvénytelenítve lett. A választás érvénytelenítése, súlyában és következményeiben, sokkal nagyobb jelentőségű, mint azon büntetés, mely az illető egyént éri. Már pedig azon felfogás, hogy a cselekmény megállapítása elegendő a választás érvénytelenítésére, de nem elegendő egy a cselekményhez fűzött törvényes következmény megállapítására, helyesnek el nem ismerhető. A Curia előtti eljárás megindítása és Ítélettel leendő befejezése, teljesen függetlenítendő azon eljárásoktól, melyek a kérdéses választással összefüggnek és a kérdéses tényálladékot vagy annak egyes mozzanatait különleges elbírálás tárgyává teszik. A Curia ezen közjogi bíráskodása e tekintetben is a teljes függetlenséget kívánja meg, a mely sem előzetes kérdésnek más hatóság általi eldöntésével, sem pedig a cselekmény büntető következményeinek megállapításával kapcsolatba nem hozható. Az eljárás és határozat önállósága, szemben a képviselőházzal és szemben más bíróságokkal s hatóságokkal, a 124. §-ban nyer kifejezést. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 92. §. értelmében a választásnál hivatalosan közreműködő közeg, a kinek mulasztása vagy törvényszerű kötelességének megsértése a választás meghiúsítását, esetleg megsemmisítését vonja maga után, 2000 forintig terjedhető pénzbirsággal büntethető. A Curia előtti eljárásban, ha a fent megnevezett közegnek ily cselekménye vagy mulasztása alapján a választás érvénytelenítve lett, ezen bírság kiszabása helyt foghat, feltéve, hogy a kérvény az illető közeg ellen intézve van és ennek mód és alkalom nyújtatott védelmének az eljárás folyamán való előterjesztésére. A 123. §. szándékosságot vagy nagyfokú gondatlanságot kivan meg. Az 1874:XXXI1I. t.-cz. 92. §-a ezen utóbbi kelléket nem állítja fel.