Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 85 TIZENEGYEDIK FEJEZET. Költségek. Az eljárás folytán felmerülő költségek két részre oszlanak: eljárásiakra és képviseletiekre (127. §.). A választás érvénytelenítése esetében ezen költségek a választás-védők által viselendök, de azon megszorítással, hogy e kötelezettség csak azokat terheli, a kik az eljárásban részt vettek? a kik tehát a költséget okozták. A képviselő, vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közeg — a ki ellen a kérvény intéztetett — de az eljárásban részt nem vett, költségben nem marasztalható. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a meg nem jelentés következményei eltérők a polgári eljárástól. A félre nézve megjelenési kötelezettség fenn nem forog. Elmaradása nem a kérvény tartalmának elismerése, hanem csak annyit jelent, hogy a közérdek képviseletét el nem vállalja. A választás érvénytelenítése esetében a költségek a választás-védőket egyetemlegesen terhelik. Ezen elv alól továbbá kivételt képez az, hogy azon választás-védő, a kinek cselekménye érvénytelenségi okként fel lett hozva, de az Ítéletben, mint ilyen, megállapítást nem nyert, nemcsak hogy költségben nem marasztalható, hanem ellenkezőleg a kérvényezőktől költségeinek megtérítését követelheti. Ezen eset hatályában egyenlő a kérvény elutasításával és azért az illető választás-védővel szemben beállanak azon következmények, a melyéket a javaslat az elutasítás tekintetében megállapít (127, §,). Az ellenkérvény előterjesztése folytán felmerült költségek viselésére, ha az visszavonatott, vagy annak hely nem adatott, az azt előterjesztő választás-védő volt szorítandó (128. §.). Kérvényezőket a költség két esetben terheli: ha az eljárás meg lett szüntetve (54. §.) és ha a kérvény elutasittatott. Kétségtelen, hogy a megszüntetés okainak kiilönfélesége szerint a kérvény alapossága vagy alaptalansága is változik. De ezen különféleségek birói megállapítása a költség szempontjából mellőzendő volt, mert nem látszik czélirányosnak a Guria előtti eljárást folytatni és a vitatott érvénytelenségi ok fenforgását csupán a költségnek ki által leendő viselése czéljából megállapítani A költségnek ily esetben való kölcsönös megszüntetése sem nyújtott volna minden egyes esetben megfelelő megoldást, miért is a javaslat azon elvet fogadta el, hogy a kérvényezőket terheli a költség mindazon esetekben, a midőn a kérvényben felsorolt érvénytelenségi ok megállapítva nem lett (129. §). A választás-védőkre és a kérvényezőkre nézve a költség megtérítése tekintetében megállapított egyetemleges kötelezettség szükségessé tette, hogy a visszatérítési igénynél mérvadó elvek e javaslatban kifejeztessenek. A választás-védők a költségeket egymás közt személyenkint egyenlő részben tartoznak viselni. A választás-védők 3 csoportból állanak: a képviselő, a választásnál hivatalosan közreműködött személyek és a választás-védő választók. Az eljárásnál való szereplésben a két első helyen nevezettek, külön-külön járnak el és csak az utóbbiak képeznek perjogi értelemben egy személyt, a kik csakis együttesen működhetnek közre. A költségnek ezen személyek közti egyenlő felosztása egyszerűbb megoldást nyújt, mint az, ha a bíróság a közreműködés mérve szerint a költséget külön-külön állapítaná meg. Ez utóbbi az ellenkérvény tekintetében lehetséges, de ha a választás-védők által felhozott kifogások és ajánlott bizonyítékok tekintetében kellene a költség viselésének mérvét megállapítani, ugy ez csak a Guria által történhetnék, még pedig az eljárás gyors lefolyásának rovására; eltekintve attól, hogy a kifogáshoz valócsatlakozás esetében, a mérv megállapításának ezen alapja is elesnék. A visszatérítési igényt nem lehetett elismerni azon esetben, ha az egyik választás-védő cselekménye érvénytelenségi okként lett megállapítva. A költségnek ily esetben az illető válasz-