Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 67 E közreműködést a birói tevékenység által, az eljárás teljes megváltoztatása nélkül nem lehet pótolni. A választás-védőkre nézve sem megjelenési, sem védelmi kényszer nem áll fenn. Ha a kérvényezők az ügy képviseletétől elállanak, az eljárás tulajdonképen felek nélkül folyna le s ha látszólag a fél közreműködése a kérvény beadása által szükségessé válnék is: a választás érvénytelenségének megállapítása nem egy contradictorius eljárás, hanem egy hivatalból való nyomozás eredményekép tűnnék fel, a melyben a bíróság, vagy mindkét fél szerépét, vagy pedig a kérvényezők szerepét vállalná magára. Vizsgálat tárgyává kell tenni, vájjon az eljárási elvek sértetlen fentartása mellett nem kinálkozik-e oly megoldási mód, mely a kérvény visszavonásából eredő hátrányok ellensúlyozásául szolgál. Ezen módok egyike az volna, hogy a kérvényezők visszavonása esetében, az illető választó kerületben a választókhoz általános felhívás intéztetnék s azok, — a javaslatban meghatározott egyéb feltételek mellett, — záros határidő alatt a kérvényezőket helyettesíthetnék, azok jogaiba lépnének és a költségek fedezésére leteendő összeg az ügy érdemleges elintézéséig, mint tovább is e czélra szolgáló, visszatartatnék. A javaslat ezen megoldási módot, mint alapelveivel ellenkezőt, el nem fogadta. A 20. §. értelmében a kérvény beadására szabott határidő, a záros határidő jellegével bir, mely természetét elveszítené, ha akár közvetve, akár közvetlenül meghosszbbittatnék. A kérvényezési jog ki van merítve, ha meghatározott választók, a megállapított határidőben kérvényekkel éltek. A határidő leteltével a jog megszűnt. A helyettesítés egyenlő volna a jog feléledésével és nem csupán a kérvény tartatnék fenn hatályában, hanem a helyettesítő választóknak egy újabb kérvényezési határidő adatnék meg, a mi pedig a javaslat alapelveivel ellenkezik. De a mi a visszavonásra áll, kell, hogy alkalmazást nyerjen azon esetre is, midőn a felek egyike sem jelent meg, a mi hatályában a kérvény visszavonásával egyértelmű. Helye volna ennek azon esetben is, midőn csak a választás-védők jelentek meg. A javaslat ezen megoldási módokat mellőzvén, a kérvény visszavonásából eredő hátrányok ellensúlyozását a 11. §-ban foglalt intézkedések által kísérletté meg s afelek ezen cselekményét a képviselőház ellenőrzése alá helyezte és annak hatáskörét ily esetekben a választás törvényszerűsége szempontjából, a 3. §-ban felsorolt érvénytelenségi okokra is kiterjesztette. Az eljárás megszüntetése indokát abban leli, hogy a felsorolt esetekben annak czélja nem juthat érvényre. Azon esetekben, a midőn eljárási czélként nem a választás megsemmisítése, hanem a választás eredményének a valóságnak megfelelő helyreigazítása van kijelölve, a czél az 54. §-ban felsorolt esetek némelyikétől teljesen függetlenül jelentkezik. A valódi eredménynek itéletileg történendő megállapítása azonban csak ott foghat helyt, a hol annak ugy a jelenre, mint a jövőre nézve közjogi jelentősége lehet, a hol a jelölt, a ki az Ítélet értelmében megválasztott képviselőnek tekintendő, tényleg e jogot gyakorolhatja is. Ez pedig ki van zárva az 54. §. c) pontja esetében, mert az országgyűlés feloszlatása után, az ezen országgyűlésre vonatkozó ítéletek mi értelemmel sem bírhatnak. 9*