Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

68 1146- szám. A képviselő halála és a képviselői minőség egyébkénti megszűnése a 28. §. alkalmazását ki nem zárja. Mert annak kijelentése, hogy ki lett volna az 1874: XXXIII. t.-cz és 1876: XXXIX. t.-cz. értelmében megválasztott képviselőnek kinyilvánítandó, a választás befejezésének időpontjára visszahat és a törvényellenesen kijelentett képviselőnek személyes viszonyaitól teljesen független. Az 54. §. d) pontja értelmében megszüntetési ok, ha több kérvény adatott be, a melyek egyesítve nem lettek és azok egyike alapján a választás érvénytelenítve lett. A választás érvénytelenítése kizárja a 28. §. alkalmazását, mert érvénytelen választás érvényes többség megállapítását kizárja. Ha tehát ugyanazon választás ellen több kérvény adatott be, a melyek egyesítve nem lettek, az eljárás folytatásának csak az esetben lehet helye, ha a kérvények a 28. §-ban megjelölt okok alapján emeltettek és a Curia *ezen okok egyikének fenforgását megállapította, de nem egyúttal annak a 28. §-ban megállapított következményeit is. Ily esetben, ha a többi kérvény a 28. §-on alapszik, az eljárás folytatható, mert hisz az egyik pont fenforgásának megállapítása nem zárja ki azt, hogy az abból eredő következmények külön eljárásban Ítéleti meghatározást ne leljenek. Az eljárás folytatása azonban ezen esetben is ki lesz zárva, ha már az előbbi kérvény folytán hozott Ítéletben, a másik jelölt ellenében felhozott érvénytelenségi ok, ellenkérvény alapján bebizonyítást lelt, a mely esetben annak kijelentése, hogy ö tekintendő megválasztott képviselőnek, ugy sem foghat helyt. A javaslat (56. §.) különbséget tesz a kérvényezők elállása és a kérvény visszavonása között (58. §). Az elállás az egyes kérvényező cselekménye, a mely a többi kérvényező jogi állására az eljárásban, — kivéve a költség kérdését, — mi befolyással sem bir. A visszavonás a kérvényezők, mint perbeli feleknek cselekménye. A kérvényezési jog gyakorlása a 21. §. értelmében tiz választó együttes fellépését kívánja meg, a kik az eljárás egész folyamán egy személynek tekintendők. A kérvény visszavonása által kifejezésre jutott rendelkezés ép oly együttes cselekményt kivan meg, mint annak beadása. A kérvényezők számának meghatározása az alaki kellék jellegével bir és mint ilyen az eljárás megindításának feltétele. A kérvény beadása által a concret választási ügyre vonatkozólag, a kérvényezési jog minden egyes kérvényező által meg van szerezve, a mely ugyan együttes gyakorlatot tételez fel, de a melyet az egyes kérvényezők elállása, halála, vagy cselekvési képességük megszűnése, a fenmaradók személyében meg nem szüntet. Áz 57. §-ban foglalt szabályok a visszavonás alakjai és egyúttal a meghatalmazás terjedelmének megszoritásakép jelentkeznek. A visszavonás személyes tevékenységet tételez fel, ép ugy, mint az eljárás megindítása. Mindkettő a kérvényezők akaratkifejezésének kétségtelenné való tételét czélozza. Az 59. §-ban foglalt intézkedés indokát a 10. és 11. §§-ban és a harmadik czímben foglalt szabályokban találja. A képviselőház eljárása a kérvény tartalmától függ és elhatározására a tárgyalás során felvett jegyzőkönyv és a bemutatott okmányok befolyással lehetnek. Az elnök bejelentési kötelezettsége a 134. §-ban kifejezett elvnek folyománya, a mely a határidőt megállapítja, a melyen belül a képviselőház által az eljárás ily esetben megindítható. A határidő megállapítása szükségessé teszi, hogy annak kezdő pontja szintén magában a törvényben nyerjen megállapítást.