Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

66 1146. szám. Az egyesítés elrendelésének jogát a bíróságra bízni — még pedig minden közelebbi meghatározás nélkül — a fentjelzett következetlenségek elkerülése czéljából, okadatoltnak látszott. Az elrendelés kizárólag birói jogot képez, a melyre nézve a feleknek mi befolyás sem volt engedhető, mert az egyesítésnél az egyedüli és mérvadó szempont, a birói eljárás. Ép igy mellőztetett az 53. §-ban az egyesítés időpontjának meghatározása. Az egyesítés az egyes kérvények alapján egymással szemközt álló kérvényezők és választás-védők jogain és kötelezettségein változást elő nem idézhet. A felek az egyesítés után egymással szemben csak azon jogokat gyakorolhatják, mintha egyesítés fenn nem forogna. A kérvények az egyesítés folytán nem tűnhetnek fel akkép, mintha egy kérvényt alkotnának. Ennek következtében a kérvényezők vagy választás-védők cselekményei és mulasztásai nem hatnak ki a többi kérvényezőkre vagy választás-védőkre. Ezen egyesítés azonban csak formális természetű, mert az egyes kérvényekben felsorolt tények, a másik kérvény érvénytelenségi okának tényálladékaként nem szerepelhetnek. Ez ellenkeznék az eljárás azon elvével, hogy a kérvényben foglalt érvénytelenségi ok fenforgása tekintetében felhozott tények, a tárgyalás folyamán kiegészítést vagy pótlást nem nyerhetnek. A mi tehát az egyesítés folytán ugy az egyik, mint a másik kérvény elintézésénél birói figyelembe jöhet, ez az ugyanazon tény tekintetében a különböző felek által szolgáltatott bizonyíték. Az egyesítésnek lehetségesitése szükségessé teszi, hogy a különböző kérvények egy tanácsban nyerjenek eldöntést s egy előadónak osztassanak ki. Az ez irányú intézkedések azonban az ügyrend körébe tartoznak és ott fognak megfelelő megoldást nyerni. Az eljárás megszüntetésének az 54. §. szerint mindazon esetekben helye van, a melyekben az eljárás czélja, t. i. a kérdéses választás érvénytelenítése, lehetetlenné vált. Az a)—/) pontok alatt felsorolt megszüntetési okok két csoportra oszlanak: olyanok, melyek a képviselői minőség megszűnésén és olyanok, melyek a felek cselekményén alapulnak. Az a)—c) pontok alatt felsorolt megszüntetési esetek fenforgása behatóbb indokolást nem tesz szükségessé. A d) pontban foglalt megszüntetési ok az 53. §-ban kifejezett elvnek folyománya. A megszüntetési okok második csoportját a e) és f) alatti esetek képezik, vagyis a kérvény visszavonása és a feleknek az első tárgyalásról való elmaradása. A kérvényezők azon jogát, hogy a kérvényt visszavonhassák s hogy ennek következtében az eljárás megszüntetendő, — daczára annak, hogy azok csak alaki értelemben vett felek, — mégis el kellett ismerni. Az eljárásnak ugyanis alapelve, hogy annak megindítása s az ügynek a törvényes formák közt való letárgyalása, a felek közreműködését tételezi fel.