Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146 szám. 65 Az e) és f) pontok alatti rendelkezések indokukat részben abban lelik, hogy az eljárás gyakran nem nyer egy tárgyaláson befejezést, részben pedig abban, hogy a bizonyítás fölvétele kiküldött biró által eszközölhető. A tárgyalás elhalasztása kívánatossá teszi a felek kérelmeinek és indítványainak feljegyzését, nehogy azok folytonos ismétlése által a tárgyalás gyors lefolyása gátoltassék. A felekhez intézett kérdések, a válaszok és esetleg nyilatkozatok felvétele kizárólag az elnökre bizatik, a ki ezt különösen akkor fogja elrendelni, a midőn azok tartalma a bizonyítási eljárással szoros összefüggésben áll és a bizonyítás felvételénél — különösen ha az kiküldött biró által eszközöltetik — sok esetben a fölvétel helyességét és czélirányos voltát biztosítani van hivatva. A határozatok és az ítélet vagy a jegyzőkönyvbe veendők, vagy külön írásba foglalandók. Ez intézkedést czélszerűségi szempontok igazolják s az utóbbi esetben azok a jegyzőkönyvnek kiegészítő részét képezik. A javaslat a feleknek a jegyzőkönyv tartalmának megállapítására mi befolyást sem enged. Ki van zárva úgy az ellenőrzés, mint a megállapítás joga. Mert e' két jog alapja abban rejlik, hogy a tárgyalás tény- és jogbeli menetét a jegyzőkönyv hiven tüntesse fel és alapot szolgáltasson a birói határozatnak megtámadására az alaki, vagy anyagi jog szempontjából. Ezen eljárás folyamán azonban e két feltétel teljesen hiányzik. A jegyzőkönyv nem bizonyít a felek mellett vagy ellen, annak felvétele nem a felek érdekében történik, azok közreműködését kizárja és a jegyzőkönyvbe foglalt ténybeli mozzanatok informatív jellegűek. Ennek folytán mivel sem igazolható, hogy a feleknek jogukban álljon valamely nyilatkozatnak a jegyzőkönyvbe való szószerinti felvételét követelhetni; de ezen jogot még a tanúvallomások és a szakértők nyilatkozataival szemben sem lehetett megadni, mert a bíróság valamely tényt be- vagy be nem bizonyítottnak nem a jegyzőkönyvben foglaltak alapján, hanem a tárgyalás összeredményekép állapit meg (52. §.). A választókat megillető jog, hogy kérvény utján a választás érvényességét megtámadhatják, az által, hogy valamely kérdéses választás tekintetében kérvény adatott be, kimerítve nincs; mert a 20. §-ban meghatározott határidőn belül, ugy a kérvényező választók, mint pedig ezektől különböző választók, e joggal élhelnek s vagy ugyanazon, vagy más érvénytelenségi okokat hozhatnak fel. Mert ha a kérvényezési jog az első kérvény beadása által kimeritettnek tekintetnék, ugy ez alkalmat szolgáltathatna arra, hogy e jog színleges gyors használata által, annak érvényesülése meggátoltassák. Az ugyanazon választásra vonatkozó több kérvény esetében, azok tárgyalása tekintetében három megoldási mód kínálkozott. 1. A kérvények feltétlen egyesítése. 2. A feltétlen külön elintézés. 3. Az egyesítés elrendelése, mint a bíróság joga. A javaslat az utóbbi rendszert fogadta el, még pedig a következő okokból: A feltétlen egyesítés, akkor, midőn a kérvényekben felsorolt érvénytelenségi okok egymástól eltérők, az egyiknek gyors elintézése lehető, mig a másik hosszan tartó bizonyítási felvételt tesz szükségessé, czélszerűtlennek tűnik fel. A feltétlen külön elintézés maga után vonná azt, hogy ugyanazon érvénytelenségi ok fenforgása tekintetében két Ítélet keletkeznék. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 92. XXIX. KÖTBT. 9