Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

64 1146. szám. forog fenn, az illető letartóztatását azonnal elrendelheti. Az első és második esetben a cselekmény kihágás természetével bir és ennek megfelelően a büntetés maximuma korlátját az 1874: XLI. t.-cz. 16. §-ban találja. Annak meghatározása, hogy mikor forog fenn súlyosabb eset, a törvényben ismérvekhez kötendő nem volt, mert a rendzavarás természetét eleve meghatározni nem lehet; az elitéltre nézve e tekintetben mi veszély sem forog fenn, a midőn e jog az ország legfőbb bíróságára ruháztatik. A biróság, a mennyiben bűntett vagy vétség forog fenn, az illető letartóztatását elren- . delheti. Büntetésnek kiszabása helyt nem foghat, mert a biróság nem mint büntető biróság jár el és a cselekmény azonnali megtorlása nincs közvetlen összefüggésben a tárgyalási rend fentartásával. A biróság méltóságának megóvása szempontjából pedig elég van téve a letartóztatás által. Ugy a pénzbüntetés, mint pedig az elzárás rendbüntetés természetével bírnak, miért is a cselekménynek büntető vagy fegyelmi úton való megtorlása kizárva nincs. A rendbüntetéstöl teljesen független az elnököt megillető jog, hogy a rendzavarót kitilthatja (51. §.). A kitiltás azonban nem sértheti azon elvet, hogy a bírói határozat a fél meghallgatásával hozandó. A fél meghallgatási joga tehát ily esetben is teljesen megóvandó. A kitiltás hatálya abban áll, hogy a személyes megjelenés joga megszűnik és azokban az esetekben, a midőn képviseleti kényszer rendszerint fenn nem forog, a kitiltás azt maga után vonja. A meghatalmazott kitiltása a védelem jogának csorbítását nem vonhatja maga után és még azon esetekben is, a melyekben a képviseleti kényszer fenn nem forog, a félnek időt kell engedni más meghatalmazott nevezésére. Mindkét esetben a tárgyalás elhalasztandó, de a fél, a ki azt okozta, annak költségeivel feltétlenül terhelendő, ha különben az ítéletben költségviselés nem terhelné is. A kitiltás elnöki jogot képez, mert a tárgyalási rend fentartásából folyik; azonban a kitiltás hatályának megszüntetése csak a bíróságot illeti meg. A kitiltás daczára a fél, a tanú vagy a szakértő megjelenni tartozik a biróság előtt, ha azt a biróság a tárgyalás folyamán szükségesnek találta. Képviseleti kényszer áll be, ha a fél vagy meghatalmazottja kellő előadási képességgel nem bir. Az 51. §. utolsó bekezdésében foglalt intézkedés nem a személyes megjelenés jogát, hanem csak a személyes előterjesztések jogát szünteti meg. A tárgyalási jegyzőkönyv tartalmának megállapításánál három szempont volt mérvadó: Az egyik az eljárásnak szóbeli volta. A másik, hogy az ezen eljárás folyamán hozott határozatok, jogorvoslat tárgyát egyáltalán nem képezhetik. A harmadik végül az, hogy az ítélet alapját nem a jegyzőkönyv és az abban foglaltak, hanem maga a szóbeli tárgyalás képezi. A szóbeliség elve jelen eljárásban, a legszigorúabban keresztül vitetik. írásbeli megállapításnak csak két esetben: a kérvény és ellenkérvény tekintetében van helye a czélból, hogy az eljárási határok változhatatlansága biztosítva legyen. A jegyzőkönyv tartalmát a legkisebb mértékre kellett szorítani. Annak főczélja: igazolni az eljárás folyamatba létét a biróság előtt és föltüntetni chronologikus sorrendben az eljárás egyes pházisait. A tényállás felvétele nem a jegyzőkönyvben eszközlendö, mert azt a biróság az ítéletben állapítja meg, még pedig teljesen függetlenül attól, hogy az eljárás eredményekép mi vétetett fel a jegyzőkönyvbe.