Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 39 VIII. Uj, törvényeinkben eddigelé nem ismert rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat negyedik czíme, a választó kerület képviselöküldési jogának időleges felfüggesztéséről. A választási visszaélések meggátlására a törvényhozás eddigelé két utat követett; az egyik a választási visszaélésnek büntetendő cselekménynyé minősítése; a másik a választás megsemmisítése. A választási visszaélések közt van azonban kettő, mely, ha kiterjedt mértékben űzetik, az egész választókerület erkölcsi felfogásának elfajulásáról tanúskodik. Ez a vesztegetés és az etetés és itatás. Lehetséges, sőt nem egyszer már a ház előtt is esetek forogtak fenn : midőn világos volt, hogy a választók túlnyomó nagy részének felfogása e visszaélések elkövetését egyenesen követelte, abban semmi bűnöst, és még olyat sem látott, mely a választási cselekvény erkölcsi és ezzel politikai alapjait szétrombolja. A választási mozgalom ily elfajulását pusztán a választás érvénytelenítésével leküzdeni nem lehet, mert ha csak ez történnék meg, ismét egy alkalommal több lesz nyújtva ama visszaélések nyilt vagy rejtett ismétlésére. Itt nem marad más mód fenn, mint a választókerület képviselöküldési jogát az országgyűlés tartamára felfüggeszteni. Ezen felfüggesztés tekintetében a feltételek és az eljárás a következő: Feltétele a választásnak bármi okból való megsemmisítése, és elegendő jelenségei annak, hogy az illető választókerületben nagymérvű vesztegetés vagy etetés-hatás űzetett; ezen körülményeknek a képviselőház tudomására jutása; és külön vizsgálat útján azon bizonyítékok kiderítése, hogy ezen körülmények fenforognak. Az ily vizsgálatok sikeres viteléhez megkívántatik, hogy a tanuzási kötelesség még azon esetekre is kiterjedjen, midőn a tanú az említett visszaélések elkövetésével önmagát vagy hozzátartozóit vádolná. Másként eredményes vizsgálat nem várható. Ugyanezen szempont szükségessé teszi azt is, hogy az ily módon kinyomozott visszaélések, ha a tanú az egész igazat megvallotta, büntető üldözés alá ne vonassanak. A vizsgálat czélja ezen eljárásban nem a büntető felelösségrevonás érvényesítése, hanem a visszaélések mérvének és terjedelmének kinyomozása, hogy a képviselőház a felfüggesztés vagy a fel nem függesztés felett az adatok teljes birtokában határozhasson. Részletes indokolás. ELSŐ CZIM. Általános határozatok. Az 1848 : V. t.-cz. 47. §-a megállapítja azon elvet, hogy kizárólag a képviselőházat illeti meg azon jog, hogy összalakitásának törvényszerűségét megállapítsa. A választásokkal szemben, a midőn azok törvényszerűsége kérdésessé tétetik, e jog gyakorlatának formái kétfélék: vagy megkívántatik választók fellépése, a kik akár kérvény, akár panasz alakjában a választásnak törvénybe ütköző voltát panaszolják; vagy pedig panasz vagy kérvény hiányában valamely kérdéses választás törvényszerűsége felett a képviselőház önnön kezdeményezéséből rendel vizsgálatot. A képviselőház házszabályaiban a fent hivatkozott törvényczikk alapján e kettős megkülönböztetést teszi. Az első házszabályok ezen elvet akkép fejezték ki, hogy kifogásnélküli választásnak tekintetik az, melynek választási jegyzökönyve rendben van s mely iránt panasz beadva nincs. A most érvényben levő házszabályok (12. §.), kérvény hiányában az osztály, vagy az