Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. s?.4m- 95 A megtekintés arra nézve, a ki a választásnál hivatalosan közre nem működik, ki van zárva és e jog a választók igen szűk körére terjed ki. A másolatvétel 8 nap alatt rendszerint nem eszközölhető és hamisitás esetén annak késedelmes kiszolgáltatása, a cselekmény büntetlenségét vonná maga után. A választási szabadság hathatós megvédése, a B. T. K. ezen intézkedésének hatályon kivül helyezését teszi szükségessé. A B. T. K. 183. § ában foglalt intézkedés fenn nem tartható, mert oly érvényesítési módozatokat állapit meg, a melyek az 1874 : XXXIII. t.-cz.-el és a szavazatszedö küldöttség s a központi választmány törvényileg szabályozott hatáskörével ellentétben áll. A választás eredményének kihirdetése után ennek bármi okból leendő helyesbítése, a választást vezető bizottságok hatáskörén kivül esik és egyedül azon közeget illeti meg, a ki a törvény értelmében a választás érvényességét megállapítani hivatva van. A hivatkozott t.-cz. értelmében a szavazási rovatos ívek helytelen és hamis vezetésének megállapítása jelenleg a központi választmány feladatát nem képezi és azzá nem is tehető. Az ezen hatóság előtt teendő felszólamlás, a mely eljárás tárgyát nem képezheti, a visszaélést nem constatálhatja s ily körülmények között egy minden értelmet nélkülöző alakszerűséggé válik. A B. T, K. intézkedésének indokát kettő képezi: az egyik, hogy a választási izgalom által hullámzásba hozott és nem ritkán igen sokáig háborgó szenvedélyek a választás után ne folytathassák érdekharczukat; a másik, hogy a cselekményeket legnagyobbrészt olyannak tekintette, hogy azok megtörténte a választás után néhány nappal teljes biztonsággal nem constatálható. Ezen indokokat, különös tekintettel a választás érvénytelenítésére irányuló eljárásra, helyesnek elismerni nem lehet. Ha ezen szempont állana, ugy a kérvényezési jogot meg kellene szorítani, másrészt pedig 8 nap letelte után az oly érvénytelenségi okot ki kellene zárni, a mely a B. T. K, 181. §-ának 3., 4. vagy 5. pontjaiban foglaltakkal hasontermészetü. A B. T. K. 189. §-a értelmében: »A 178., 184., 185., 186., 187. §ok eseteiben a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekmény elkövetése után harmincz nap alatt a bíróságnál feljelentetett«. A javaslat 154. §-ában a B. T. K. ezen rendelkezése oda módosittatik, hogy a fent meghatározott határidő, a mennyiben a kérdéses választás iránt az eljárás a képviselőház vagy a Curia előtt megindittatott, ezen eljárás befejeztétöl számítandó. A B. T. K. 189. §-ában idézett szakaszokban meghatározott büntetendő cselekmények a javaslat 3. §-a értelmében egyúttal mint érvénytelenségi okok szerepelnek. A B. T. K 189. §-ában meghatározott elévülési idő folytán előállhat azon eset, hogy a tényálladék fenforgása az érvénytelenítési eljárásban megállapíttatik, azonban a büntethetőség elévülés folytán megszűnt. Ezen büntetendő cselekmények bebizonyítása többé-kevésbé nehézségekkel jár és magánszemélyek a hamis vád vagy a rágalmazás következményei miatt feljelentést nem tesznek. Ha azonban a feleknek mód és alkalom nyujtatík a Curia vagy képviselőház határozatát, a mely a cselekmény fenforgását vagy fenn nem forgását állapítja meg, bevárni, ugy annak eredménye kettős: az egyik, hogy az alaptalan feljelentések kerültetnek; a másik, hogy az elkövetett visszaélés megtorlatlanul nem marad. (154. %.) A 122. §. értelmében a Curia, az ott meghatározott feltételek mellett valamely személy cselekvő és szenvedő választóképességét felfüggesztheti.