Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

96 1146. szám. Ezen intézkedés a 155. §-ban összhangzásba volt hozandó azon esettel, ha az illető személy a B. T. K. II. R. VIII. fejezetében foglalt büntetendő cselekmények valamelyikében jogerejűleg elitéltetett. Cl 55. §.) A 156. §. a Curia, a képviselőház bizottsága vagy kiküldöttje előtt tett hamis tanúzás miként leendő megbüntetése iránt intézkedik. A B .T. K. a hamis tanúzásnak két esetét különbözteti meg, a szerint, a mini az bűnvádi Vagy polgári ügyben tétetett. A választási ügyeket a B. T. K. szempontjából nem lehet a polgári ügy fogalma alá vonni. A B. T. K. 215. és 216. §§-ai értelmében a büntetés nagysága a polgári ügy tárgyának értékétől függ. Ily értékmeghatározás, választási ügyben ki van zárva. De hogy a törvényhozás a »polgári ügy« alatt nem értette a választási ügyeket, igazolását abban találja, hogy a 215. és 216. §-okban a szabadságvesztés büntetésemellett, mint mellékbüntetés, a pénzbüntetés szerepel. Ennek indokakép felhozatott: »A polgári ügyekre vonatkozólag ez indokolva van a bűntett forrása által, mely ily esetekben, kivétel nélkül, más személy jogtalan nyerészkedési vágyának bűnös elömozditása«. A pénzbüntetés tehát épen gyökerén találja a bűntettet s az ellen reagál leginkább, a miből a bűntett származik«. Választási ügyekben történt hamis tanúskodásra nem állitható, hogy az »más személy jogtalan nyerészkedési vágyának bűnös elömozditása« czéljából követtetett el. (156. §.) Az 1876 : XXXIX. t -ez. 5. §-a értelmében: »Azon képviselőnek, a ki a 4. §-ban megszabott határidő alatt megbízó levelét be nem mutatja, vagy annak elmaradását kellően nem igazolja- képviselői megbízása megszűnik és az ily egyén a 7. §-ban említett bizottsági határozat keltét követő három éven át országgyűlési képviselő nem lehet«. Ezen intézkedés összhangzásban állott az 1848 : IV. t.-cz. 3. §-ával. Az 1886 : I. t.-cz., az 1848 : IV. t.-cz. 3. §-át oda módosította, hogy az országgyűlés tartama öt évre terjed. Miután az 1876 : XXXIX. t.-cz. ki akarja zárni, hogy a képviselő, a ki megbízó levelét be nem mutatta, ugyanazon országgyűlésre képviselőül újólag megválasztható legyen, ennek megfelelően a 157. §-ba az 1876 : XXXIX. t.-cz. 5. §-ának módosított szövege foglaltatott. (157. §.) A javaslat törvényerőre emelkedése esetében az 1. §. értelmében a hatálybalépéstől számított nyolez évig marad érvényben. Ezen idő lejártával a törvény hatálya megszűnik. A javaslat azonban oly intézkedéseket tartalmaz, a melyek részben a BTK., részben az 1874 : XXXIII. és 1876 : XXXIX. t.-czikkek módosítását és kiegészítését képezik, melyek tehát mint időhatárhoz nem kötöttek, fentartandók. Ezt czélozza a 160. §., felsorolván mindazon szakaszokat, a melyek a törvény hatályának megszűntekor továbbra is érvényben maradnak. (160. §.) A törvény hatályának megszűntekor a Curia hatásköre is megszűnvén, az előtte folyamatban levő választási ügyekben az eljárás megszüntetendő. Az ily választások feletti bíráskodás a 2. §. értelmében a képviselőházat illeti meg, a mely házszabályaiban állapitandja meg az eljárás folytatásának feltételeit és módozatait (161. §.). Budapesten, 1891. évi július hó 18-án. Szilágyi Dezső s. L, m. hir. igazságügyi minister.