Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1090. Törvényjavaslat, a Nagy-Szeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasut Nagy-Szebentől Felekig terjedő vonalának megépitésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztositásáról
1090. szára. 83 vette czélba, mely utóbbi vasútvonal önként érthetöleg csakis a Nagyszeben-feleki vasútvonal megépítésének biztosítása után bírhat gyakorlati értékkel. Az engedélyt kérők állal előterjesztett tervezetek alapján a szóban forgó vasutvonalak közigazgatási bejárása 1889. évi június hóban megtörtént s ez alkalommal ugy a vasútvonal iránya és vezetése, valamint a foganatosítandó építkezésekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre. Időközben a rumán vasúthálózattal czélba vett újabb csatlakozások biztosításának ügye előtérbe lépvén, tekintettel arra, hogy a Nagyszebentől Felekig tervezett helyi érdekű vasútnak Nagy-Szebennél kezdődő, illetőleg a m. kir. államvasutak »Nagyszeben« állomásából kiinduló s az Olt áthidalásával végződő vonalrésze Rumániával a Vöröstorony szoroson %t czélba vett vasúti csatlakozás vonalába fog esni, felhívásom folytán Thalmann Gusztáv és érdektársai ezen vonalrészről, mint I. rangú alépitménynyel létesítendő vasútról, újabb tervezetet s külön költségvetést készítettek és terjesztettek elém. Az ily módon kiegészített alapokon az engedélyezési tárgyalás 1890. évi augusztus 7-én s folytatólag 8-án megtartatván, ez alkalommal az összes engedélyezési, építési s üzleti feltételek tekintetében egyetértő megállapodások jöttek létre, a melyek közül a tisztelt ház teljes tájékozása végett a következőket van szerencsém kiemelni : A tervezett vasút »Nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasut« elnevezéssel engedélyeztetnék és a •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajz szerint a m. kir. államvasutak Nagy- •/. Szeben állomásától Talmácson át s az Olt folyó áthidalásával egyelőre csak Felekig építtetnék ki, később azonban, mihelyt t. i. a rumán vasutakkal a Vöröstorony-szoroson át czélba vett csatlakozás Rumánia részéről biztosítva lesz, az engedélyt kérők által önként elvállalt kötelezettség értelmében az Olt-hidtól a rumán határszélig vezetendő folytatólagos vonalrész is, a mennyiben a minden eshetőségre fentartott jog alapján nem államilag létesíttetnék, szintén az engedélyesek által és pedig mint elsőrangú pálya lesz megépítendő. Ehhez képest — bár az engedélyt kérők az egész Nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasút megépítésére kötelezettséget vállaltak s ennek az engedélyokmányban is kifejezés adatnék, ezúttal tényleg csak a nagyszeben-tolmács-olthid-feleki vonalrész megépítése engedélyeztetnék s e vonalrész is azon fentartással, hogy annak Nagy-Szebentöl az Olt folyóig terjedő szakaszát, az Olt áthidalását is beleértve, az állam a tisztán helyi érdekű jelleggel biró Olthid-Feleki vonalrész nélkül is az 1888. évi ÍV. törvényczikk 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében bármikor megválthatja. Az állam megváltási jogának az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a második bekezdése értelmében leendő érvényesítése esetére pedig a 31*7 kilométer hosszú nagyszeben-feleki vasútvonal építésére s üzleti berendezésére szükséges tényleges töke a kiadandó engedélyokmányban is részletezve, vagyis a Nagy-Szebentől az Olt áthidalásáig (ezt is beleértve) terjedő s I. rangú alépítménynyel tervezett 22-4 kilométer hosszú vonalrészre 987.000 frtban, az Olt hídtól Felekig vezetendő 9*3 kilométer hosszú vonalrészre pedig 313.000 frtban, összesen tehát 1,300.000 frtban fogna megállapittatni. Midőn ezek előrebocsátása után tisztelettel megjegyezném, hogy az engedélyokmány kiadását, s annak alapján a nagyszeben-feleki helyi érdekű vasútvonal megépítését ez idő szerint csakis az 1,300.000 frttal előirányzott tényleges töke teljes fedezetének előzetes biztosítása hátráltatja, e tekintetben a következőket van szerencsém előterjeszteni: »Az engedélyt kérők a kiadandó engedélyokmányban részükre biztosított jog alapján a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasút megépítésére és üzletére részvénytársaság alakítását vették czélba, hogy a Nagy-Szebentöl egyelőre Felekig vezetendő vonal tényleges 1,300.000 forintnyi költségeit czímletek kibocsátása utján szerezhessék be és pedig az 1888. évi IV. t.-cz. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92 XXVIII. KÖTET. 5
