Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1105. A pénzügyi bizottság jelentése, "a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról" szóló törvényjavaslatot illetőleg
176 1105. szám. mint bélyeg- és illetékmentesség biztosíttatik a 14. czikkben ezen szerződésre és az ezzel kapcsolatos minden cselekményekre nézve is. A 15. czikk meghatározza, hogyha a szerződés július 15-ig alá nem Íratnék, akkor az nem létezőnek legyen tekintendő. Mielőtt ezen jelentést berekesztenők, meg kell emlékeznünk némely kérdésekről, melyek a bizottságban felvettettek; felvettetett az a kérdés, ho.^y az osztrák-magyar államvasút osztrák vonalát illetőleg tarifalis és csatlakozási tekintetekben kellő megállapodások létesittettek-e s erre a kereskedelemügyi ministerur válaszul kijelentette, miszerint ereszben a kellő megállapodások megtörténtek s azok tartalma kedvezőbb a jelenlegi helyzetnél is. Kérdés intéztetett továbbá a minister úrhoz az iránt is,hogy a magyar államvasutak díjszabásait a megváltandó vonalakon mikor szándékozik életbeléptetni ? Erre nézve az a felvilágosítás adatott, hogy a személy-díjszabások már aug. 1-én lennének életbeléptetendők, a teher-díjszabások pedig akkor, mikor azt az e végre szükséges tetemes előmunkálatok lehetségessé teszik. A nyugdíj- és nyugbér-alapokat illetőleg az erre. tett kérdésekre nézve a minister ur kijelentette, miszerint a szerződésben foglalt kikötések sértetlen megtartása mellett a maga részéről is óhajtja, hogy ezen nyugdíj-, illetve nyugbér-alapok a magyar államvasutak nyugdíj-, illetőleg nyugbér-alapjaival mielőbb egyesíttessenek és összhaugzásba hozassanak. Felvettetett végül az a kérdés is, hogy az 1870: X. torvényczikk által megalkotott fővárosi pénzalap ezen törvényjavaslat által sérelmet szenved. Névszerint a nevezett törvény 4. §-a meghatározza, hogy a sorsolási kölcsön évjáradékainak fedezésére mily források szolgáljanak, s ezek között e) pont alatt azon közlekedési vállalatok községi adópótlékát sorolja fel, melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket magyar területre is kiterjesztik. A 8-ik §. pedig határozottan megmondja, hogy a fővárosi pénzalap növelésére fordítandók: »a) A kölcsön végleges törlesztése előtt a 4. §-ban kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évi járadékai netalán igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei azon vám- és adótételek szerint, melyek törvényhozásilag időről-időre megállapittatnak.« A kormány elismerte a felvetett kérdés fontosságát s maga részéről is helyesnek találta azon kiindulási pontot, hogy a fővárosi pénzalap sérelmére a törvényjavaslat nem szolgálhat; utalás történt azonban a kormány részéről az 1870 : X. t.-cz. 5. §-ára, mely szerint a sorsolási kölcsön évjáradékainak az 1870 : X. t.-cz. 4. §-ában kijelölt források után fedezetlen maradó része az állam által pótoltatik s évenkint a költségvetésbe vétetik fel s ezen alapon évenkint százezer forintokra megy azon pótlás, a mely szükséges a végre, hogy a sorsolási kölcsön járadékai fedeztessenek. Elismerte azonban a kormány, hogy a sorsolási kölcsön lejárta után megfelelő intézkedések nélkül a fővárosi pénzalap ezen megváltási művelet folytán tetemes sérelmet szenvedhetne, s ennek folytán kijelentette készségét az iránt, hogy ezen kérdésnek az 1870 : X. t.-cz. 8. §-a a) első bekezdésének értelmében és intentiója szerint való megoldása iránt törvényhozásilag fog intézkedni. Midőn még m^gjegyeznők, hogy követve az államosításoknál eddig követett rendszert, a vasutvonalak folyó évi üzleti kiadásai, valamint az állam terhére eső folyó évi fizetések az emiitett vasutvonalak bevételeiből lesznek fedezendők s ugy ezen bevételek, valamint kiadások zárszámadásilag lesznek elszámolandók, — a bemutatott törvényjavaslatot — mely az ahhoz csatolt szerződés aláírására kéri a felhatalmazást, mintegy -nevezetes előre való lépést azon irányban, melyet a forgalmi politika évek óta következetesen szem előtt tart, nemcsak általánosságban, hanem részleteiben is elfogadásra ajánljuk. Kelt a pénzügyi bizottság Budapesten, 1891. évi június hó 17-én tartott üléséből, Wahrmann Mór s. k, Darányi Ignácz s. k, a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.
