Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1103. Dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyministernek jelentése, a törvényhozás által az 1890. évre engedéylezett hitelekkel szemben előfordult túlkiadásokról és előirányzat nélküli kiadásokról

152 1103. szám. sokkal több hivatalt kellett ellátni, mint azelótt, de ehhez járul még azon körülmény is, hogy a jogilletékekben az ügyforgalom folyton gyarapszik, melynek természetes következménye a nyomtatványoknak nagyobb mennyiségben való fogyasztása. Egyébként e túlkiadás is az elért bevételi többletben bő fedezetet talál. A 31. tétel alatt a lottojövedék czímén felmerült 131.065 frt 247* krnyi túlkiadás a kifizetendő nyeremények, illetőleg a beszedési százalékok rovataira esik és a játék-betéteknél elért nagyobb bevételek folyománya. A 32. tétel alatt az állami jószágigazgatóságok és számvevő osztályok czímén mutatkozó 5.764 frt 307* krnyi túlkiadás részben onnan ered, hogy a mármarosszigeti és a szegedi jószágigazgatóságok feloszlatása alkalmával magasabb illetményeket élvező tisztviselők a redukált állományban csak csekélyebb javadalmazással rendszeresített állomásokra voltak elhelyezhetők, s igy a fedezetet nem lelő többletek túlkiadást okoztak; másrészt pedig onnan keletkezett, hogy a m.-szigeti jószágigazgatóság feloszlatása és e hatóság elhelyezésére szolgált épületnek a vallás és közokt. minister ur részére tanügyi czélokra történt átengedése folytán a visszamaradt iratok elhelyezése, átszállítása és gondozása a költségvetésben fedezetet nem lelő költségeket idéztek elő; végre a feloszlatott szegedi jószágigazgatóságtól az aradi illetve temesvári jószágigazgatóságokhoz átutalt birtoktestek kezelése ugyanezen igazgatóságoknál az útiköltségek és napidíjak rovatán engedélyezett hitel túllépését vonta maga után. A 33. tétel alatt az állami jószágoknál mutatkozó 37.880 frt 427a krnyi túlkiadás oka egyrészt azon körülményben rejlik, hogy az adók és közköltségek rovata alatt engedélyezett hitelösszegek előirányzatánál a birtokeladások folytán előálló apadások már figyelembe vétettek, mig ellenben az adóknak a vevők terhére való átiratása, illetve a már eladott birtokok után a kincstár által kifizetett adók visszatérítése iránti leszámolások több esetben az év végéig eszközölhetők nem voltak; másrészt abban, hogy a már bevételezett esedékes haszonbérekből a birtok eladások következtében jelentékenyebb összegek voltak kiutalandók. Ezenkívül a kérdéses túlkiadást még több oly előre nem látott költségek is idézték elő, melyek a viszonyoknál fogva halaszthatlanok és elkerülhetetlenek voltak, ilyenek: a tokaji tűzvész által elpusztított kegyúri épületek felépítésére és helyreállítására 6.505 frt 67 kr; a battonyai úrbéri ügyben létrejött egyezség és bírói ítélet alapján kifizetett 12.889 frt, továbbá a dévai uradalomnak a bérlőktől telepítési czélokra történt visszaváltása alkalmával a jövedéki bírságalapból a kárpótlási összeg kifizetése végett kölcsönvett 50.000 frtnak 2 félévi törlesztési részlete és kamata 14.536 frt 737* kr. Ez utóbbi összeg a telepitvényesek által fedezendő váltságárakból lett volna fizetendő, de miután a dévai telepítés csak a folyó évben vitetik keresztül, a telepitvényesek által sem az 1889. sem 1890. évben az előirányzott részletek be nem fizettetvén, a hátralékos részletek a kincstár által voltak törlesztendők. A 34. tétel alatt a vasmüveknél kitüntetett 1,286.152 frt 727* krnyi túlkiadás onnan származik, hogy a vasgyártmányok élénk kereslete és nagyobb mérvben történt megrendelése folytán a termelést megfelelően fokozni kellett; nevezetesen a Vajda-Hunyadon újonnan felépített 3 nagy olvasztó megindítása és a rójahidai vasgyárnál az olvasztónak ismét üzembe helyezése tetemesen növelték a költségeket. E tisztán üzemi kiadások azonban a nagyobb bevételekkel nemcsak teljesen fedeztetnek, hanem még ezen felül is jelentékeny bevételi többlet fog fenmaradni. A 35. tétel alatt az állami nyomdánál mutatkozó túlkiadást az üzem növekedése következtében felmerült nagyobb költségek okozták, ezen üzemi túlkiadás azonban a bevételi többlettel teljesen ellensúlyoztatik. A 36. tétel alatt az állami épületeknél felmerült 9.642 frt 7»-krnyi hiteltúllépést leginkább az állam tulajdonába átvett szegedi államkölcsönös házaknál előfordult többrendbeli