Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1079. Törvényjavaslat, az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről
1079. szám. 393 Miután a német kereskedelmi szerződés megkötésével kínálkozó forgalmi conjuncturák kívánatossá tették Németország valamely fontosabb kikötőjével rendes összeköttetések létesítését, melyek eddigelé Fiúménak nem állottak rendelkezésére, ezen hiány pótlására az »Adria« társaság a jövőben Fiúméból Hamburgba? évenkint 6 rendes járat indítására lesz kötelezve, melyeken a társaság hajói Fiúménak Belgiummal és Németalfölddel való összeköttetése czéljából Antwerpen vagy Rotterdam vagy Amsterdam kikötőjét is érinteni fogják. Visszajövet a társaság ezen járatoknak első sorban szintén Hamburgból való indítására van kötelezve, de ha onnan Fiúméba rendelt rakomány nem jelentetnék be, a társaság a járatokat az említett belga vagy németalföldi kikötőkből indíthatja. Braziliába irányuló lisztkivitelünk a Fiume és Brazília közt fentartott gőzhajójáratok segélyével az utóbbi években nagy lendületet vett, ugy, hogy a brazil forgalom kiviteli irányzatainknak egyik legfontosabbikát képezi. Fiúmén át Braziliába kivitelre került: az 1887. évben ... . 78.456 q. » 1888. » .... 113.287 q. » 1889. » ... . 145.683 q. » 1890. » .... 133.489 q. liszt, melynek túlnyomó részét az »Adria« hajói közvetítették. A társaság eddig, feltéve, hogy legalább fél hajófuvar biztosítva volt, a kormány kívánságára évenkint 6 járatot tartozott Fiuméből Braziliába' indítani, mely hat járatért járatonkint 3.000 arany frtnyi külön állami segélyt élvezett. A társaság ezen járatokat eddig is rendesen teljesítette, sőt miután a kikötött hat járat lisztkivitelünk közvetítésére nem volt mindig elégséges, ennél több járatot is indított Braziliába. Már ezen körülmény magában is arra mutat, hogy — mint azt a malomipar képviselői is kívánják — a brazíliai járatok szaporítása szükséges. Ezenkívül az érdekeltek részéről azon óhaj is nyilvánult, hogy a lisztkiviteli üzlet rendes lebonyolítása érdekében a forgalom nagyobb rendszerességgel tartassák fenn és a járatok előre meghatározott napokra indíttassanak. Ha mégis a szerződés 1. §-ában Fiume és Brazília közt évenkint csak 6 — 6 járat fentartását kötöttem ki, tettem ezt arra való tekintettel, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kereskedelemügyi ministerével, az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalattal fennálló hajózási és postaszerzödés megszüntetéséről és az 1887. évi XXIV. t.-czikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének módosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentésemmel bemutatott egyezmény szerint és annak tartamára abban állapodtam meg, hogy a Lloyd-társaság Trieszt és Brazília közt évenkint fentartandó 6 járatán Fiumét ugy menet, mint jövet rendesen érinteni köteles leend s igy Fiume és Brazília közt a jövőben évenkint 12 — 12 rendes járat fog közlekedni (6. §.), megjegyezvén még, hogy a Lloyd-társaság ezen járatokon hajói rakterilletének legalább egy harmadát köteles lesz Fiume számára fentartani. A megállapított kölcsönösség tartamára viszont az »Adria« társaság is kötelezve lesz arra, hogy brazil járataiban a trieszti kikötőt is érintse s hogy a rakterűiét egyharmadát, a mennyiben annak igénybevétele bizonyos időpontig bejelentetnék, Trieszt részére fentartsa, a mely kötelezettségnek az »Adria« annál könnyebben fog megfelelhetni, mert a társaság hajórajának nagyobb gőzösekkel való szaporítása következtében a forgalmat az eddiginél nagyobb gőzösökkel lesz képes kiszolgálni. A brazíliai járatoknak az »Adria« és »Lloyd« által leendő váltakozó fentartása és előre megállapított menetrend szerint meghatározott napokon való indítása egyrészt az »Adria« társaság érdekében áll, a mennyiben a közte és a Lloyd-társaság közt ezen útirányban támadt KÉPVH. IR0MÁFY. 1887—92. XXVII. KÖTET. 50
