Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1054. A közigazgatási bizottság jelentése, "a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben" szóló törvényjavaslat tárgyában
114 1054. szám. A 7. §-t (7.) azon módosítással ajánljuk elfogadni, hogy »a magas építkezésinek tág értelmű kifejezése helyett: »az 1881 : XLT. t.-cz.-ben felsorolt közérdekű épitkezések« kifejezés használtassék. 8. §. (8.) A bizottság a járások területének és székhelyeinek megváltoztatásában egyszersmind kiváló helyi érdekű önkormányzati mozzanatot is látván, e szakasz rendelkezését azon bővítéssel ajánlja elfogadásra, hogy a közigazgatási bizottságon kivül, a vármegyei bizottsági közgyűlés meghallgatása is elrendeltessék. 12. §. (12.) Az eskütételre vonatkozó 12. §-t azon kiegészítéssel ajánljuk elfogadásra, hogy az esküminta tartalmába az ország alkotmánya iránti hűség is felvétessék; — továbbá, hogy a régi hagyománynak megfelelőleg a főispán ezentúl is a vármegye közgyűlésének színe előtt tegye le az esküt. 13. §. (13.) E szakaszt oly kiegészítéssel ajánljuk elfogadásra, hogy abban még kitétessék, hogy a hivatalvesztés fegyelmi utón csak ministertanácsi határozat által mondható ki. 14. §. (14.) A közigazgatási tisztviselőnek áthelyezhetőségét a közszolgálat érdekében feltétlenül szükségesnek tartja a bizottság, biztosítékot lelvén azou rendelkezésben, hogy az áthelyezés is annak hatáskörébe tartozzék, kiuek hatáskörébe tartozik a kinevezés. Kivételt ezen szabály alól csak az alszolgabirói állásokra nézve vélünk megengedhetőnek, kiknek áthelyeztetését az egyes vármegyék területén belül a főispánokra ruházhatónak tartjuk, mely jogkör a közszolgálat érdekében megillette a főispánokat a választott szolgabirákra nézve is. Ellenben nem véljük e jogkört kiterjeszthetőnek a járási orvosokra nézve. Az e szakasz második bekezdésében foglalt rendelkezést imperativ alakban ajánljuk kifejezésre juttatni. A 15. §-ban (15.) szabatossági szempontból a képviselőjelöltségre vonatkozó tilalmat azon toldással véljük kiegészitendőnek, hogy az illető közigazgatási tisztviselő: »ott képviselővé meg nem választható*. Hogy a választási szabadság minden hivatalos befolyás és esetleges tisztviselői pressiótól megóvassék, e szakasz fonalán még egy újabb rendelkezést ajánlunk elfogadásra. (16.) Továbbá fölvétetni javasolunk ezek után egy oly újabb szakaszt, a mely által a központi választmány, melynek eddigi törvény szerinti elnöke az alispán volt, a jövőre nézve, miután az alispán kinevezett állami tisztviselő leszen, azou joggal ruháztassék föl, hogy elnökét tagjai sorából saját maga válaszsza; de szükségesnek láttuk kimondani, hogy az 1874: XXXIII. törvényezikk 92. §-ában előirt felelősség az elnökre is kiterjesztessék. (17.) Ezzel egyidejűleg azonban azon rendelkezést is fölveendőnek tartottuk, hogy a központi választmány jegyzői és ügyviteli teendői a vármegyei főjegyző hatáskörébe utaltatnak, mert ezen teendőknek az 1874: XXXIII. t.-cz.-ben előirt határidők betartásával való pontos teljesítését minden körülmények közt biztosítani kellett. E rendelkezés a központi választmány teljes önálló határozati jogosultságát legkevésbbé sem korlátozza, miután egyrészt a főjegyző szavazatjoggal nem bír, másrészt pedig az általa vezetendő jegyzőkönyvek hitelesítése a választmány által történik. 16. §.(18.) Tekintve azt, hogy valamely foglalatosságnak a tisztviselő állásával való összeférhetőségének elbírálása esetről-esetre czélszertíségi okok szerint mérlegelendő, ajánlatosnak tartjuk
