Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
995. szám. 41 hivatalnokokra az 1869: IV. törvényczikknek oly szakaszai vannak kiterjeszt/e, a melyeknek rendelkezései a közszolgálat érdekében a bírósági hivatalnokokra vonatkozólag is föltétlenül szükségesek. A második bekezdésben foglalt kivétel megállapitásánál irányadó volt főleg az, hogy ne zárassanak el a birósági hivatalnokok attól, hogy a fogyasztási egyleteknél az igazgatóságban vagy a felügyelő' bizottságban részt vehessenek. Vannak vidéki birósági székhelyek, a hol ily kizárás esetleg az olcsóbb megélhetést biztosító fogyasztási egyletek sorsát koczkáztatná. Alig kell kiemelni, hogy az összeférhetőség nem azt jelenti, hogy e czimen a hivatali kötelességek teljesítése háttérbe szorul, hanem csakis annyiban vállalkozhat a birósági hivatalnok az említett feladatok betöltésére, a mennyiben ez a közszolgálat érdekével összeegyeztethető. Ennek pedig mindig az illetékes felügyeleti hatóság, esetleg a fegyelmi bíróság a bírája. Az 1869: IV. törvényczikk 8. §. d) pontja szerint — és ez a gyakorlatban is ily értei- 40. mezest nyert — Ítélőbíró még egyetemi magántanár sem lehet. Minthogy semmi ok nincs, mely indokolhatná ezt az összeférhetlenségi intézkedést, sőt ellenkezőleg — mint ezt föntebb már kiemeltem — sok ok szól a mellett, hogy azok az itélobirák, a kik erre hajlandóságot éreznek és esetleg idejük is van — magántanárként is működhessenek: ennélfogva czélszerűnek találtam az 1869: IV. t.-czikk 8. §. d) pontját oly értelemben kiegészíteni, hogy az összeférhetlenségi esetek közül a magántanári állás kizárassék. E szakasz szerint sem itélobirák, sem birósági hivatalnokok nem lehetnek ugyanazon 41. bíróságnál azok, a kik a jelen szakaszban foglalt rokonsági vagy sógorsági viszonyok bármelyikében állanak egymáshoz. Az 1. és 2. pont a rokonság, —a 3. pont az örökbefogadás viszonyait és végre a 4. pont a sógori viszonyt jelöli meg. Az 1—4. pontban ki vannak merítve azok az okok, a melyek miatt rokonság vagy sógorság czímén az együtt-alkalmazás kizárása a közeli viszony természeténél fogva indokolt. A jelen szakasz első bekezdése pótolja az 1871: XXXIII. t.-czikknek azt a hiányát, hogy 42. eddig az ugyanazon ügyészségnél alkalmazás tekintetében a legközelebbi rokonsági és sógorsági viszony sem volt törvényes akadály. A második bekezdés szabatossá teszi az 1871: XXXIII. t.-cz. 10. §-át, mely csakis törvényszéket említ, mi semmi esetre sem elég, mert a kir. ítélőtábla és a curia mellett működő ügyészségre ugyanazon elvet kell alkalmazni. A jelen szakasz a rokonsági és sógorsági viszony akadályát kiterjeszti egyfelől a fel- 43. ügyeleti hatóságot gyakorló kir. táblai elnök, törvényszéki elnök, főügyész és másfelől a felügyeletük alatt álló itélobirák, illetőleg ügyészek között létező mindazon rokonsági és sógorsági viszonyokra, a melyek a 48. §. 1—4. pontjaiban vannak megállapítva. E kiterjesztés indokolt a felügyeleti jog pártatlan gyakorolhatása szempontjából és ama befolyásnál fogva is, a melyet az emiitett felügyeleti hatóságok a felügyeletük alatt állók előmenetelére gyakorolhatnak. A jelen szakasz rendelkezése megadja a módot arra, hogy fontos és különös méltánylást 44. érdemlő esetekben és bizonyos határok között a rokonsági és sógorsági viszony akadálya alól felmentés legyen adható. Más államok törvényhozásai is figyelembe veszik az előfordulható méltányossági körülményeket. így a belga birói szervezeti törvény (180. §.), mihelyt valamely bíróságnál egy tanácsnál (chambre) több van ; megengedi, hogy a király kegyelemből a rokonság és sógorság akadálya alól felmentést adhasson. A bajor törvény (Ausführungsgesetz zum Grerichts-Verfabrungsgesetz) KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXVI. KÖTET. 6
