Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
34 995. szám. II. FEJEZET. Gyakorlati birói vizsga és a felsőbb itélő biréi képesítési kellékek. (17-24. §.) 17—21. §§. E szakaszokra vonatkozó általános szempontokat fentebb az általános indokolásban kiemelvén, e helyütt az eszközöket jelölöm meg, a melyek a gyakorlati birói vizsga színvonalának emelésére hivatvák. A mi először""a gyakorlati birói vizsga előfeltételeit illeti, a minősítés fokának lényeges . emelése leend az, hogy a jogtudori fok elnyerése kívántatik meg. Az nem szenved kétséget, hogy — mivel az ügyvédi vizsgának kötelező előfeltételét képezi a jogtudorság, — a dolog természetéhez képest alább szállt ennek színvonala, mint ha a jogtudorság a kiválóbb tehetségek számára fentartva, a legmagasabb tudományos készültség mértékéül alkalmaztatnék. Az sem szenved kétséget, hogy ha a jogtudorságot eredeti rendeltetésének vissza akarjuk adni, ugy azt a majdan szervezendő egységes gyakorlati jogvizsgának kötelező előfeltételéül nem szabad tenni. De az is bizonyos, hogy szigorú elméleti államvizsgának kell ekkor a mai jogtudori vizsgát helyettesíteni, mert az elméleti kiképzésnek azt a fokát, a melyet a mai jogtudorság képvisel, nélkülöznünk nem lehet. E foknál alább szállani hiba volna. Addig tehát, a míg a mai jogtudorság az ennek színvonalán álló államvizsgákkal nem helyettesíthető, és a míg a jogtudorság épen annál fogva, mert az ügyvédi vizsgának kötelező előfeltétele, nem egyéb, mint az elméleti képesítettség ama mértékének biztosítása, a mely mértéknél kevesebbet a leendő ügyvédtől vagy bírótól kívánni nem szabad : ennélfogva a jelen körülmények közt a leghelyesebb az, ha a jogtudorság a gyakorlati birói vizsgának is kötelező előfeltételéül mondatik ki. A mi magának a vizsgának szigorítását illeti, e tárgyban közelebbi indokolásra alig szoruló legalkalmasabb eszköz az, hogy az 1874: XXIV. t.-cz. 1. §-ának rendelkezésétől eltérőleg, gyakorlati birói vizsga ezentúl nem az egyes kir. táblák vizsgáló bizottságához utalva, hanem ezen vizsga egy központi vizsgáló bizottság előtt lesz letehető, melyeknek tagjait az igazságügy minister a 18. §-ban meghatározott jogi életpályán működő kiválóbb szakférfiak sorából nevezi ki. A vizsgára vonatkozó egyéb szabályok alkotása a 21. §-ban rendelet útjára van fentartva. E rendelet fogja tartalmazni a vizsga szigorításának egyéb eszközeit, jelesen a vizsgáló bizottság tagjainak szaporítását és a vizsgálati idő tartamának emelését. Intézkedéseket fog tartalmazni a rendelet a vizsga ismételhetéséről, az ismétlés feltételeiről, a vizsgadíjakról, valamint a díj alól való kivételes felmentésről is. 22—24.§§. A jelen javaslat, miként ezt föntebb, az általános indokolásban bővebben fejtettem ki, kiváló súlyt helyez arra, hogy csak az nyerhesse el a felsőbb birói állásokat, a ki kinevezése előtt nagyobb megszakítás nélkül működött a jogi pályán. Ezért a 22. § elengedhetlen feltételül állítja fel azt, hogy felsőbb birói állásra csak az nevezhető ki, a ki a kinevezésnél öt évnél nem régibb időben a jogászi pályán működött. Öt évi megszakítás is hosszú idő, mely alatt ha valaki a jogi törvényhozás, judicatura és a jogtudomány mai rohamos fejlődésével lépést nem tart, ennek mulasztásait csak megfeszített szorgalommal képes pótolni. De méltányos, sőt egyenesen az államérdek követelheti, hogy bizonyos időközre, esetleg megszakítható legyen a jogászi pálya a nélkül, hogy ez által az előlépés a jogászi pályán kizárva lenne. Öt évnél hosszabb időköz azonban a föntebb emiitett okból épen nem volna ajánlatos. A megszakítás minden korlátozása nélkül pedig a jelen szakaszban foglalt intézkedések csaknem czéltévesztettek volnának. A 22. §. 1—4. pontjaiban ki vannak merítve mindazok a jogi pályák, a melyek kellő
