Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
995. szám. 35 jogczímet adhatnak arra, hogy valaki felsőbb birói állásokra kinevezhető legyen, ha különben arra alkalmas és minden alaki kelléknek és feltételnek is megfelel. A gyakorlati idő összeszámítására vonatkozó intézkedés azon az alapon nyugszik, hogy valamennyi jogi életpályát a fenforgó czélból egyenértékűnek kell tekinteni. Az azonban teljesen jogos kívánság, hogy azoktól, a kik nem önálló birói vagy ügyészi hivatalt viseltek vagy nem folytattak önálló ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot, a megkívánt gyakorlati idő csak attól az időponttól számittassék, a mikor birói képesítettséget szereztek, azaz: vagy az ügyvédi, vagy a gyakorlati birói vizsgát letették. III. FEJEZET. A kir. törvényszékek, kir. járásbíróságok és kir. ügyészségek szervezetét kiegészítő intézkedések. (25-38. §§.) Az átalános indokolásban kifejtettem az alapeszmét, mely a törvényszékek, járásbirósá- 25 — 30. §§. gok és ügyészségek szervezetét kiegészítő intézkedéseknél figyelembe vétetett. E helyütt részletesen sorolom fel az eszközöket, a melyekkel a jelen javaslat mindenekelőtt az elnöki intézmény fejlesztését czélozza. 1. Egyik, hogy a budapesti törvényszéki elnöki állásokat, a melyek eddig 4.000 forint fizetéssel voltak szervezve (1871 : XXXI. t.-cz. 7. §.) a curiai birák létszámába sorozza. Ezzel véget vet annak a visszásságnak, hogy a budapesti törvényszékek elnökei — hacsak személyi pótlékban nem részesültek — daczára, hogy a curiai bíróval egy rangban voltak, 5.000 forint fizetésbe nem jutottak. Megszűnik az a visszásság is, hogy ha a budapesti elnök a curiához bírónak neveztetett ki, a rangsorban az utolsó helyre tarthatott csak igényt. A 25. §-ban foglalt rendelkezéssel lehetővé van téve az is, hogy másodosztályú curiai birák, esetleg I. osztályúak is, természetesen beleegyezésökkel, a budapesti törvényszéki elnöki állásokra neveztesseuek ki. 2. A másik eszköz az, hogy a király a kir. curiai birói czímmel és jelleggel közvetlenül nevezhet ki vidéki törvényszéki elnököket. E rendszer mellett kiváló I. osztályú kir. táblabírák sorából lesznek a fontosabb vidéki törvényszéki elnöki állások betölthetők; mert ha a javaslat curiai birói czím és jelleg mellett még a másodosztályú curiai birói javadalmazást, továbbá a tizés ötödéves korpótlékot nynjtja és arra az esetre, ha a curiához neveztetik ki biróúl, a rangsort is biztosítja: ugy az állás oly előnyökkel van felruházva, melyre a legkiválóbb kir. táblai biró is örömmel vállalkozhatik. Különösen föltehető ez most, midőn az új kir. táblai szervezet mellett különben is a kir. táblabírák nagy többsége vidéki városokban működik. 3. A harmadik eszköz az, hogy a kiváló érdemeket szerzett vidéki törvényszéki elnök abbeli minőségében megmaradva, nyerhesse el a curiai birói czímet és jelleget és az ezzel összekapcsolt javadalmazást. Vannak oly egyének, a kik hajlamaiknál, tehetségüknél, kiváló tapintatuknál, helyes vezetői érzéküknél, az irányukban az egész törvényszék területén élénken érzett közbizalomnál fogva elnöki minőségben sokkal hasznosabb szolgálatot tehetnek az igazságszolgáltatásnak és az állam érdekeinek, mint ha eddigi hatáskörükből kiszakítva, érdemeik jutalmazása czímén a curia egy tanácsában foglalnak helyet. E szempont vezérelte a javaslatot akkor, midőn a 27. §. 1. pontjában foglalt intézkedést fölvette. A javaslat a curiai birói czímmel és jelleggel kinevezhető elnökök számát a föntebb kiemelt okok következményeképen egyelőre tízben állapítja meg. Ebből nem az következik, hogy 5*
