Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1031. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a birói és ügyészi szervezet módositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

1031. szám. 375 A 15. §-hoz. E szakasz harmadik bekezdésébe az igazságügyminister (14. §.) is felveendő volt, miután a kir. ügyészségeknél alkalmazottak tekintetében a javaslat 14. §-ának értelmében a rendbirságoiás joga őt illeti. Ugyanezen §. negyedik bekezdésében két irályi módositás volt eszközlendő. A II. fejezethez. Ezen fejezet czímfelirásában és vonatkozó §-aiban a »vizsga« szó az 1874 : XXIV. t.-cz.~ nek megfelelően »vizsgálat«-ra helyesbittetett. A 18. §-hoz. Ezen §-t a következő szövegezésben ajánljuk elfogadásra: »A vizsgáló bizottság tagjait három évre az igazságügyminister nevest kí«. A javaslat eredeti szövege felsorolta azon foglalkozási köröket, melyekből ezen vizsgáló bizottság tagjai kinevezhetők. A bizottság e felsorolást, miután az különben is csak példaszerű és ennélfogva kimerítő nem volt és abban sem nyugalmazott birák, sem közjegyzők, sem pedig egyéb, a gyakorlati jogélet terén működő közegek felemlítve nem voltak, mellőzendőnek vélte. De a felsorolás mellőzésének nem az az értelme, mintha a szövegben felsoroltak nem tekintettek volna e tisztségre alkalmasaknak, hanem az, hogy a bizottság a példaszerű felsorolást czélszeríínek nem találta.. A bizottság a maga részéről különös súlyt helyez arra, hogy a gyakorlati birói vizsgálat tagjaiul ügyvédek is neveztessenek ki; a mi az igazságügyminister úr nyilatkozata szerint, felsorolás hiányában is teljesen biztosítva vau. A 19. és 20. §§-hoz. A javaslat e két szakasza helyébe a következő szövegezést ajánljuk: 19. §. »Oyakorlati birói vizsgálatra bocsátható minden magyar honpolgár, a ki az 1869. évi IV. t.-cz. 7. §. 2. a) pontjában foglalt feltételeken felül kimutatja, hogy tanulmányai befejezése és a jogtudományi államvizsgálatnak, vagy a jogtudományi első szigorlatnak letétele után három évig joggyakorlaton volt, és hogy valamely belföldi egyetemen elnyerte a jogtudorságot. A három évi Joggyakorlatból legalább két év bíróságnál töltendő, egy év pedig kir. ügyészségnél, ügyvédnél, magyar királyi kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, avagy kir. közjegyzőnél tölthető.« 20. §. »A joggyakorlatba csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag abban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat és szabadság idejét; mely azonban összevéve évenkint két hónapot meg nem haladhat. Az ezt meghaladó idő be nem számítható.« E két szakasz lényegében az 1874 : XXIV. t.-cz. 3. és 4. §-ainak átvétele és ezeken csak ama módosítások ejtettek, melyeket az időközben változott tanulmányi és vizsgálati rendszer szükségessé tett. ; A 22, §-hoz. Az első bekezdés ezen szavainak: »még pedig a kinevezést közvetlenül megelőző öt évnél régebben« törlését ajánljuk. A bizottság ugyanis a kinevezési jog ezen korlátolását nem tartja indokoltnak, mert az öt évi gyakorlati idő fentartása mellett, annak megszakítása, esetleg képzett egyének kinevezését