Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

26 995. szám. E szabályozás által lehetővé válik, hogy vidéki törvényszéki elnöki állásokra I. és Il-od osztályú kir. táblai birák is vállalkozzanak és igy a törvényszéki elnöki állásokra kipróbált birói erők e/.en az úton is nyerhetők legyenek. A hatodik fejezet az 1871 : XXXIII. t.-czikknek az ügyészi áthelyezés és a megbízás visszavonására vonatkozó több hiányos rendelkezésén óhajt segíteni. A javaslat emez intézkedéseinek részletes felvilágositását a különös indokolásnak tartva fenn, csupán annak jelzésére szorítkozom, hogy az új főügyészi szervezet következtében az alaptörvény ama hiányai, hogy a főügyész és főügyészi helyettes át nem helyezhető, továbbá ama rendelkezésének a hátránya, mely a megbízást vesztett ügyész további alkalmazására vonatkozik (1871 : XXXIII. t.-cz: 7. §.) sokkal élénkebben volnának érezhetők, mint a mikor az ország területén csak két főügyészség működött. Az utolsó fejezetben, — a mely a vegyes, — átmeneti és hatályba léptető intézkedéseket tartalmazza — vannak szabályozva a curiai tanácsjegyzői intézmény, H vidéki törvényszéki elnökök járandóságának a Il-od osztályú kir. tábla birói javadalmazással egyenlősítése, a gyakorlati birói vizsga módosítása folytán szükséges átmeneti intézkedések stb. Ezek és a fejezetnek még egyéb rendelkezései az illető szakaszoknál nyernek közelebbi felvilágosítást. Ezek előrebocsátása után áttérek a részletes indokolásra. I. FEJEZET. Felügyelet. (1-16. §.) 1. §. Az 1871: VIII. t.-cz. 5. §-a Ő Felsége legfőbb felügyeleti jogáról és annak miként gyakorlásáról általában intézkedvén, a jelen javaslat 1. §-ában erre való utalással ki van mondva, hogy a kir. bíróságok és a kir. ügyészségek az igazságügyministernek felügyeleti hatósága alatt állanak. E felügyeleti jog a békebirákra eddig is kiterjedvén, minthogy azok a kir. bíróságok körébe nem tartoznak, ezt a szövegben kifejezni szükségesnek mutatkozott. A felügyeleti jog tárgyi körére nézve újitás ebben a szakaszban csak az, hogy jövőre az árú- és értéktőzsde, a termény- és gabnacsarnokok külön bíróságaira is kiterjed az igazságügymini sternek felügyeleti joga. Ez szükséges azért, mert az 1881 : LIX. t.-cz. 99. §-a az említett bíróságok elnökeire és biráira nézve elsőfokú fegyelmi hatóságul a kir. tábla fegyelmi hatóságát jelölvén meg, a legfőbb felügyeleti hatóság természetszerűleg más, mint az igazságügyminister nem lehet, mert épen a felügyelet van hivatva felderíteni azt: fordulnak-e elő fegyelmi vétségek vagy sem. 2. §. A 2. §. első bekezdése a bíróságok és ügyészségek közvetlen vezetésére és felügyeletére hivatott hatóságokat megjelölve, a jelenleg fennálló gyakorlatot tartja fenn. Es természetszerűleg más nem is gyakorolhatja a folytonos közvetlen vezetést és felügyeletet, mint az illető testület első tisztviselője. Nevezetes újítást tartalmaz e szakasz 1. pontja. Ebben jut kifejezésre az, hogy a kir. tábla elnöke felügyeletet gyakorol még a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületében levő törvényszékekre, kir. járásbíróságokra, békebirákra, a kisebb polgári peres ügyekben bíráskodással felruházott szolgabirákra, az árú- és értéktőzsde, a termény- és gabona-csarnokok külön bíróságaira. A kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvényjavaslat indoklásában bővebben fejtettem ki azokat az okokat, a melyek szükségessé teszik a felügyeleti jognak a kir. ítélőtáblák elnökeire ruházását.