Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

206 1011. szám. is igen nagy szám; a tanácskozást vagy nehézkessé és lassúvá teszi, vagy—és ez következett be számos helyen — a számtalan különböző' szakmába tartozó és különböző' természetű ügy tömegében a tagok érdekló'dése és figyelme kifárad, és végeredményként az előadó előterjesztésének tárgyalás nélküli megszavazása áll elő. E hiányok kezdettől fogva éreztették magokat, épen azért a közigazgatási bizottság kebelében egymásután szerveztettek a szűkebb körű bizottságok, küldöttségek, választmányok, melyek az ügyek hozzájok utalt kategóriájával szakszerűbben és behatóbban foglalkozhattak, így keletkeztek a fegyelmi választmánytól eltekintve a gyámügyi felebbviteli küldöttség, &Y. erdőrendészeti albizottság, az erdei kihágási biróság, a vármegyei pótadó- és útadó-felszólamlások kérdésében eljáró küldöttség. A concret administrativ ügyek legnagyobb része azonban mégis a plenáris ülések intézésének tárgya maradt. Hogy tehát az ügyek megvitatása alaposan és szakszerűen történhessék s a napirenden lévő ügyek tárgyalásánál más szolgálati ághoz tartozó közegnek jelenléte ne legyen szükséges, azon javaslatot teszem, hogy a közigazgatási bizottság intézése alá utalt concret administrativ ügyek szakosztályokban intéztessenek el. E mellett még mindig fenmaradnak az általánosabb természetű, és a közigazgatási bizottságnak az administratio felett való egyetemes felügyeleti hatásköréből kifolyó ügyek, melyeket leghelyesebben ezután is a teljes ülés láthatand el. Az egyes szakaszok során elegendő világossággal szabatik meg, ugy a teljes ülés, mint a szakosztályok competentiája. A közigazgatási bizottságnak hatásköréből látható, hogy a bizottság tulajdonképen testületi hatóság, mely a felügyeleten kivül, főleg 2-od vagy 3-ad fokon ellátandó ügyek intézésére lesz hivatva. S miután törekvésem az, hogy az önkormányzat kellő mérvben érvényesüljön ott, hol az a végrehajtás pontosságának veszélyeztetése nélkül lehető, gondoskodtam arról is, hogy a közigazgatási bizottságban az önkormányzati elemnek az eddiginél is nagyobb befolyás nyujtassek és hatályos közrehatása a hatósági tevékenység terén is biztosittassék. A közigazgatási bizottság választott tagjai számát illetőleg felvett szaporítás és azoknak a szakosztályokban való beosztása az önkormányzati elemnek oly túlsúlyt biztosit, mely mindazokat kielégítheti, kik a közigazgatás terén a legmesszebb menő önkormányzatnak hirei. A közigazgatási bizottság szervezetének változta, — valamint az 1876 : VI. t.-cz. életbelépte óta hozott, és a bizottság hatáskörét módesitó törvényekben foglalt rendelkezések teszik szükségessé azt, hogy a közigazgatási bizottságról szóló rész alakilag is rendszeresebben alkottassék meg. Könnyebb áttekintést óhajtottam biztosítani, midőn a közigazgatási bizottságról szóló részt 4 fejezetre osztva, a bizottság szervezetét, hatáskörét, eljárását, a tagok kötelességét és felelősségét fejezetekbe csoportosítottam. Ezek után még csak azt jegyzem meg, hogy az önkormányzati elemet a közigazgatási bizottság kebeléből alkotandó közigazgatási biróságba is mulhatlanul szükséges bevenni. E részben különben a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat előterjesztésekor lesz szerencsém bővebben nyilatkozni; magát ezen elvi jelentőségű intézkedést azonban már ezen javaslatba kívántam felvenni.