Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
170 1011. szám 6. a lelenczügy; 7. a cselédek, a gazdasági munkások és napszámosok rendtartása és végre 8. a fennálló közigazgatási törvényeken eszközlendő módosítások, valamint az anyagi közigazgatási jog oly részei, melyek a fentebbiekben külön érintve nem lettek. Rátérve ezek után »a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben* czímíí törvényjavaslatra, annak általános indokolását következőkben terjesztem elő: A beterjesztett javaslat ugy czíménél, mint tartalmánál fogva azt bizonyítja, hogy a vármegyei törvényhatóságok mint közigazgatási területi egységek, és mint a viszonyainknak megfelelően szabályozott önkormányzat fő szervei a jövőben is fentartatni terveztetnek. A századokon át kifejlődött ezen területi egységek megszüntetését semmi elfogadható ok sem indokolja; ellenben minden a mellett szól, hogy gondosan őriztessenek azok a kapcsok, melyek egyes területeket öntudatos egységgé fűztek ; valamint a közigazgatási szempontok is a vármegyei területek fentartása mellett érvelnek, mert a mi viszonyaink között a vármegyei középhatóságok úgy az okszerű decentralisatio, mint a községek működésének felügyelete szempontjából nélkülözhetlenek. Különben is a tervbe vett reform egyik legfőbb czélja, hogy az állam szolgálatában alkalmas eszközt képező erős közigazgatás mellett életképes autonómia fejlődjék. Ilyen autonómia hazánk viszonyai között, hosszú ideig csak a vármegyei és városi területeken képzelhető. A községi önkormányzat a legtöbb helyen csak gyengén fejlődik, ellenben az újabb időben kívánt járási autonómia, részint politikai szempontból, részint a kellő erö'k hiánya miatt nálunk csak korlátoltan és feltételesen létesíthető. Megengedem, hogy arányosabban beosztott területeken a közigazgatás szervezése helyesebben volna keresztülvihető, — de mégis tekintettel a fentjelzett okokra és tekintettel arra, hogy az ezelőtt fennállott legkirívóbb aránytalanságokat az 1876: XXXIII. t.-cz. megszüntette, ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan nem hozom javaslatba a vármegyék területi rendezését s nézetem szerint jövőben is csak a fenmaradt nagyobb hiányok lesznek orvoslandók, Hogy az •/. összes jelenleg fennálló közigazgatási beosztás kellőleg megösmertessék, mellékelem 7. alatt a jelen területi beosztásra és a járások beosztására vonatkozó, az 1880. évi népszámlálás eredménye alapján összeállított statisztikai adatokat. A javaslatnak alapelve az, a mely ez indokolás bevezetésében nyert kifejezést. A közigazgatás állami tevékenységnek nyilvánittatik, feladatainak ellátása kinevezett állami tisztviselőkre bizatik, de gondoskodva van egyúttal arról, hogy az önkormányzat a közigazgatás gyakorlását hatályosan ellenőrizhesse, sőt a közigazgatási bizottságban mint testületi hatósági közegben annak intézésére közvetlen befolyhasson; — viszont a vármegyei törvényhatóságoknak szabadabb autonómia, helyi önkormányzat biztosíttatik, az önkormányzaton belül elhatározott teendők végrehajtása az állami közegekre bizatik. A jelen és a jövő állapot között abban fog állani a főkülönbség, hogy míg eddigelé a hatósági tevékenységet időről-időre választott törvényhatósági tisztviselők végezték, ezután a hatósági fuuctiók ellátása egyéni felelősség mellett élethossziglan kinevezett állami tisztviselőkre fog bizatni. A közigazgatás és az önkormányzat lényegének feltételei ma már sokkal ismertebbek, semhogy annak hosszas bizonyítása képezhetné feladatomat, miszerint a hatósági functiók ellátására hivatott tisztviselők választása az igazi önkormányzatnak szükségszerű követelményét nem képezi. Elég arra utalnom, hogy ugy Angliábau, mint Poroszországban abban nyilvánul az önkormányzat, hogy ott a független elem minden fizetés nélkül önkényt látja el a hatósági teendők egy részét; de mindkét országban az önkormányzat legfontosabb közegei is nem választás, hanem kinevezés utján nyerik megbízatásukat.
