Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 171 Más államok példája tehát azt mutatja, hogy a hatósági tisztviselők választása nem képezi az önkormányzat attribútumát, saját viszonyaink pedig igazolják, hogy a tisztviselők választása sem a közigazgatás, sem az autonómia szempontjából nem bizonyult üdvösnek, mert a mellett sem az egyik, sem a másik nem virágzott fel. Más elemek képezik az önkormányzat lényegét, melyeket fentartani vagy létesíteni a közérdek szempontjából szükséges, és a melyeket a jelen javaslat teljes mérvben érvényre juttat akkor, a midőn az önkormányzat részére oly tág teret nyit, mely más alkotmányos államokban is alig található fel. Nem tagadom, hogy egyes törvényhatóságokban a választási rendszer mellett is fejlődtek oly kiváló egyének, kik mint tisztviselők is bármely állam díszére válnának; de ez nem az intézménynek, hanem az egyének kiváló hivatottságának tulajdonitható. Ilyen eshetőségekre az állam közigazgatási szervezetét nem alapithatja. A biztosítékokat az intézményekbe kell fektetni. A törvényhatósági intézmény azonV.an mai szervezetében és mai jogkörével semmiféle biztosítékot sem nyújt arra nézve, hogy az országnak kötelességeit teljesen átérzo, szakavatott, helyi és személyes érdekektől független és a szolgálatot nehéz viszonyok között pontosan teljesíteni akaró A% tudó tiszti kara legyen. Mert a fiatalság java első sorban oly kereset után néz, mely jövőjét teljesen biztositja, sikereit saját szorgalmától és munkásságától teszi függővé és melynél sorsát egy kiszámithatlan eredményű választásnál, gyakran épen a kötelességeknek melléktekintet nélkül való teljesitése miatt beállani szokott esélyek nem koczkáztatják A magyar államnak erős kormányra, a nemzeti erők összpontosítására és kellő kihasználására van szüksége. A kormányzat azonban nem lehet erős, ha a gépezet a végrehajtás terén a szolgálatot felmondja, valamint az erők összpontosításának és kellő kihasználásának elve sem érvényesíthető a jelenleg fennálló választási rendszer mellett. A kormány parlamenti felelősségének elve is igényli, hogy a közigazgatás teendőinek végrehajtása a kormán} tói függő és a kormánynak alárendelt közegekre és ne olyanokra legyen bizva, kiknek alkalmaztatásába a kormány nyíltan és sikeresen be nem folyhat és a kikért teljes felelősséget el sem vállalhat. Főleg azonban az önkormányzat körébe utalt hivatás sikeres betöltése igényli a hatáskörök oly elkülönítését, minő ezen javaslatban indítványba hozatik. A tapasztalat azt tanúsítja, hogy a számtalan közigazgatási feladattal elhalmozott törvényhatóságok, az átruházott hatáskörben közvetített közigazgatási teendőkkel annyira túl vannak terhelve, hogy a helyi érdekeknek autonóm jogkörben való sikeres gondozását el kell hogy hanyagolják. Ha a jelen javaslat törvénynyé válik és életbe lép, beáll annak a lehetősége, hogy a törvényhatóság ugy az autonóm jogkörbe eső nagyfontosságú feladatokat gondozhassa, mint a közigazgatás gyakorlása tekintetében kijelölt és minden közegre nézve kiterjesztett ellenőrzést az eddiginél szigorúbb mérvben kifejthesse. A beterjesztett javaslat természetesen egymagában nem oldja meg a szabályozást igénylő Összes kérdéseket és nem is tartalmazza az anyagi joghoz tartozó ama rendelkezéseket, melyek közviszonyaink szabályozása tekintetéből mielőbb megalkotandók lesznek. Már ez indokolás bevezetéséből is következtethető, hogy a kormány a szervezet megállapítását, az alapelvek kifejtését vette első sorban tervbe és csak másodsorban fogja előterjeszteni azon javaslatokat, melyek egy modern közigazgatási jog anyagi szabályozása szempontjából szükségesek; de már e javaslatnak egyes, a részletes indokolásnál külön kiemelendő §-ai is igazolják, hogy a kormány nem csak az erős igazgatást, de az egyéni jogok és a közszabadság intézményszerű biztosítását is tervezi. Miként fentebb jeleztem, első sorban megoldandó feladatnak tartom az organizmus szervezését és az általános hatáskörök megállapitását; ellenben az egyes anyagi törvények feladata lesz elhatározni azt, mi módon és mily mérvben használtassanak ki azok a közegek, melyeket a szervezet felállít. • 22*