Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 169 Ha pusztán elméleti szempont vétetnék figyelembe a reform-munkák sorozata megállapításánál, akkor a községek rendezésén kellene a működést megkezdeni, mert ezek nyújtják az alapot és a végrehajtás terhe is főleg ezekre nehezül. A gyakorlati szempont azonban arra utal, hogy a reform ott kezdessék meg, a hol az a legsürgősebben szükséges és a hol a vezérelvül elfogadott eszme »a közigazgatás államosítása* legpraegnansabb kifejezést, sőt megtestesülést nyer, — vagyis, hogy első sorban a vármegyei törvényhatóságnak ez alapelvvel megegyező rendezése vétessék foganatba, mert kétségtelen, hogy a községekben észlelhető bajok jelentékeny része a vezetésre és felügyeletre hivatott vármegyei hatóságokkal függ össze. Ezenfelül a vármegyei törvényhatóságok, mint középhatóságok rendezése befejeztet vén, a községeknek a vármegyei szervezettel való összhangba hozatala sokkal könynyebben lesz létesíthető, valamint az önkormányzat tágabb körének az arra alkalmas községeken belül való meghonosítása is minden veszély nélkül lesz elhatározható. Ezen indokok késztettek arra, hogy legelőbb a jelen javaslatot terjeszszem be, de egyszersmind megjegyezzem, hogy a jelen javaslatból válandó törvény, a törvényhatóságok és községek közt fennálló szoros viszonynál fogva, előreláthatólag csak a községek rendezésére vonatkozó új törvénynyel egyidejűleg fog életbeléphetni. A jelen törvényjavaslat kötelességemmé teszi továbbá azt, hogy ha nem is egyidejűleg, de minden esetre mielőbb a »gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről*, valamint a »közigazgatási bíráskodásról* szóló törvényjavaslatokat is beterjeszszem. A gyám- és gondnoksági ügyek rendezését egyrészt ezen ügyek fontossága, másrészt a vármegyei szervezet átalakulása teszi szükségessé, mert ehhez kell idomítani a gyámsági és gondnoksági ügyek közigazgatását is. A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatot pedig a kormány már gyakrabban kilátásba helyeztess beterjesztésének sürgősségét a közigazgatás államositása még inkább fokozza, hogy az ezen bírósághoz utalandó fontos ügyek is, mielőbb arra hivatott és a jelen javaslatban már szemügyre vett szakközegek által, az önkormányzati elem közrehatása mellett az érdekelt közönség megnyugvására döntessenek el. A reformjavaslatok első sorozata tehát a jelen javaslaton kívül az imént emiitett két javaslatot is tartalmazandja. Mielőbb való betérj esztetésük akadályokba nem ütközik, mert az ide vonatkozó előmunkálatok befejezvék. A második sorozat tárgyai lesznek: 1. a községek és a rendezett tanácsú városok szervezésére, 2. a törvényhatósági joggal biró városok és 3. Budapest főváros rendezésére vonatkozó javaslatok. A harmadik sorozatnak vannak fentartva: 1. egyes közigazgatási területek rendezésére; 2. a tisztviselők általános természetű hivatali jogviszonyainak s felelősségüknek egyöntetű szabályozására; 3. a törvényhatósági nyugdíjalapok rendeltetésének szabályozására; 4. a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet elleni fegyelmi eljárásra; 5. a minősítési törvény módosítása, valamint a közigazgatási szaktanfolyam, nemkülönben a gyakorlati közigazgatási vizsga szabályozására vonatkozó javaslatok. Végre részint e közben, részint azután szabályozandók: 1. a közigazgatási hatóságok illetékessége; 2. az egyleti és gyülekezési jog; 3. a közrendészeti ügy; 4. az építészeti és ttízrendészeti ügy; 5. a szegényttgy; KÉPVH. IítOMÁNY. 1887—92. XXVI. KÖTET. m