Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

54 911. szám. hogy annak, hogy az amerikai búzával a mi búzánk nem állhatja ki a versenyt, nemcsak az az oka, hogy Amerikában jobb a talaj, olcsóbb a termelés, olcsóbb a szállitás stb., hanem annak, hogy mi a mezőgazdaság terén jóval Amerika mögött állunk, a többi között az is az egyik főoka, hogy nálunk a földbirtoknak nincs meg az a biztonsága, nincs meg az az állandó­sága, mint a hogy ezek megvannak Amerikában, épen az otthonmentesités intézménye követ­keztében;— szóval, hogy nálunk a birtokosok ugy, mint a birtokok egymásután kallódnak el. Hogy Magyarországon százakra menő politikai, gazdasági stb. közlönyeink mellett egyáltalán megtudjunk valamit az amerikai otthonmentesités intézményének a mivolta felöl, e czélból arra volt szükség, hogy két fiatal magyar főúr az 1881. évben, egyenesen az ottani agrár viszonyok tanulmányozása végett, az Egyesült-Államokba utazzék s ott köz­vetlen észleletek alapján szerzett tapasztalataikat és szorgos kutatásaiknak az eredményét a magyar közönséggel megismertessék. E két fiatal főúr gróf Andrássy Géza és ifj. gróf Széchényi Imre, a kiknek köszönheti a magyar közönség azt, hogy az amerikai homestead­exemptióról alapos tájékozást szerezhetett magának. Gróf Andrássy Gézának »Az otthont mentesitő törvények* czímü füzete és ifj. gróf Széchényi Imrének »Amerikai levelek* czímű füzete 1883-ban látott napvilágot; de ezen könyvecskéknek a sorsa, a melyben azok részesültek, csak igazolja azon imént tett állításun­kat, hogy t. i. a nálunk mindenható capitalismus minden olyan mozgalmat már csirájában elfojtani törekszik, a mely mozgalom az ő uralmára nézve veszélyes kihatással lehetne. A lapok a két derék főúrnak a műveit vagy agyonhallgatták, vagy pedig megtámadták azokat szerzőikkel együtt, oda concludálva, hogy a mit ők Amerikából magukkal hazahoztak, azért ugyan kár volt nekik a fáradságos amerikai utat megtenniök. Nem is lett semmi practicus ere Iménye gróf Andrássy Géza és ifj. gróf Széchényi Imre ezen kezdeményezésének; s azon fogadtatás, a melyben a capitalismus szolgálatában álló sajtó és az ez által befolyásolt irányadó politikai körök az ő fellépésüket részesítették, méltán elvehette s tényleg el is vette másoknak is a kedvét hasonirányú kezdeményező lépéseknek a tételétől. Azonban, lévén a »Veritas temporis filia*, — az Amerikában üdvösnek bizonyult otthon­mentesités intézményének az ismerete a legújahh időben olyannyira előhaladt, hogy még abban az országban is, a melyből a jelenlegi közép-európai agrár-rendszer, helyesebben mondva: agrár rendszertelenség (mert hisz a földbirtokot az ingó vagyonnal, a pénzzel egy kalap alá húzni, nem mondható »agrár-rendszernek*), kiindulási pontját vette, t. i. még Francziaországban is megtörtént már az első lépés az otthonmentesités intézményének a behozatalára. Ugyanis a franczia képviselői kamarának 1889. évi deczember 7-iki ülésében De-Mun gróf és több képviselőtársa törvényjavaslatot terjesztettek be »a mezőgazdasági kis­birtokok védelme tárgyában* (>pour la conservation des petites propriétés rurales«), a mely törvényjavaslatnak az értelmében a földbirtokosnak 2,500 franknyi értékmaximumig terjedő birtoka, a hozzátartozó házzal, valamint a szükséges vetőmaggal és gazdasági eszközökkel együtt, birói végrehajtás utján le nem foglalható és el nem árverezhető. Ugy látszik azonban, hogy De-Mun grófnak és társainak ezen kezdeményezése saját hazájukban — legalább egyelőre, — süket fülekre talált s a franczia mérvadó körök továbbra is ragaszkodnak az eddigi, szinte már vérükbe átment szerencsétlen közgazdasági és magán­jogi rendszerhez, a mely mellett pedig a franczia földbirtok ma már nemcsak teljesen mobilisálva, de egyenesen pulverisálva lett, a mely »agrár-rendszer* mellett aztán Franczia­ország lakosságának a létszáma állandóan stagnál, — s a mely »agrár-rendszer« a franczia forradalom eszméinek az örve alatt egész Közép-Európában meghonosult s uralkodik jelenleg is, daczára annak, hogy az északamerikai Egyesült-Államok, a honnét voltaképeri ezt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom