Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről
911. szám. 55 »agrár-rendszert« a francziák a múlt század végén kölcsönözték, ezzel a kártékonynak és hasznavehetlennek bizonyult »agrár-rendszer«-rel már rég szakitottak a homestead-exemptio agrárjogi intézményének a behozatalával. Az otthonmentesitésnek a közel jövőben leendő behozatalára nézve sokkal kedvezőbbek azonban a viszonyok Németországban,,a hol a f. 1890. évi június hó folyamán a birodalmi gyűlésben gróf Dönhoff-Friedrichstein, gróf Douglas, gróf Moltke és társaik, összesen 27 birodalmi gyűlési képviselő, egy otthon-védelmi törvényjavaslatot (»Entwurf eines Heimstáttengesetzes für das deutsche Reich«) terjesztettek be, a mely törvényjavaslat, a nyári szünidő közbejötte miatt, még csak ezután fogja képezni parlamentáris tanácskozások tárgyát. A német birodalmi homestead-exemptionális törvényjavaslatnak azonban, a melyet a 4*/. alatti mellékleten közlünk, a többi között az a sajátsága is van, — se részben is 4 lényegesen elutaz amerikai homestead-exemptionális törvényektől, — hogy a »Heimstatte«nek, az otthonnak a birtokosát mintegy hatósági gyámkodás alá helyezi, jelzálogos kölcsönöknek a »Heimstatte«-re, az otthonra való bekebelezhetését egy felállítandó otthonvédelmi hatóság jóváhagyásától tevén függővé. Továbbá a német javaslat az otthonokat feloszthatlanoknak jelenti ki, birtokminimumot állapit meg és az otthonokra nézve az egyenlő örökösödés elvét mellőzve, azt határozza, hogy az otthonban több törvényes örököstárs létében, csakis ezeknek egyike örökösödhetik. Az általunk benyújtott jelen törvényjavaslat tisztán az amerikai otthont-mentesitő törvényeknek alapul vétele mellett lévén szerkesztve, önmagától értetődik, hogy az a most jelzett kérdésekre nézve a német birodalmi gyűlésben beadott törvényjavaslattól lényegesen eltérő irányban mozog. Fentebb is jeleztük már azt, hogy az otthonmentesités intézményének sarkalatos főelveihez való SZÍVÓS ragaszkodás mellett, — a mi az Egyesült-Államok valamennyi, ez intézményt behozott államai és területei törvényhozásának közös vonása, — a kivitel, a részletek tekintetében az Unió egyes államainak a törvényei gyakran egymástól igen eltérő rendelkezéseket foglalnak magukban. Ez oknál fogva is természetes dolog, hogy a jelen törvényjavaslat nem másolhatta s nem is másolta le egyszerűen egyik unionális állam otthonmentesitési törvényét sem, már csak az ottani és a magyarországi közviszonyok között levő nagy különbség miatt sem. Ugyanazért a jelen törvényjavaslat szerkesztésénél az eklektikái módszert kellett alkalmaznunk, mellőzve az amerikai törvényeknek mindolyan intézkedéseit, melyek a speciális magyar viszonyoknak vagy épen nem, vagy pedig csak kevésbbé felelnének meg. Alább a jelen indokolás különös részében lesz alkalmunk a jelen törvényjavaslat egyes intézkedéseinek a megokolásánál, utalnunk egyúttal az egyesült-államokbeli egyes államok törvényeinek az egyes kérdésekben egymástól eltérő felfogására és rendelkezéseire; s azért a jelen törvényjavaslat szerkesztésénél követett eljárásra nézve itt általában csak azt jegyezzük meg, hogy az amerikai otthonmentesités jogintézményének hazánk jogrendszerébe való átültetését proponáló jelen törvényjavaslatban igyekeztünk számba venni ugy a fennálló magyar magánjogi rendszert, mint a speciális magyar gazdasági viszonyokat. Ezek után most már áttérhetünk annak a kérdésnek a fejtegetésére, váljon a viszonyok által indokolt-e a homestead-exemptio iniézményének hazánkba való behozatala ? E kérdésre fentebb részben már megfeleltünk, statistikai adatokkal is támogatva azon állításunkat, hogy hazánkban a földbirtok mobilisatiója komoly aggodalmakat gerjesztő mérveket öltött; hogy a földbirtokos osztály eladósodása mind fenyegetőbb gazdasági és socialis bajjá növi ki magát, s hogy ez okokból s nehogy a magyar földbirtokos osztály, a magyar nemzetnek ez a zöme, a magyar állameszmének ez a voltaképeni hordozója, a teljes expropriáltatás veszélyének legyen kitéve, megfelelő intézményeket kell életbe léptetnünk.
