Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-935. A közgazdasági bizottság jelentése, "az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" szóló törvényjavaslatról
310 935. szám. Minden oly intézkedés, illetve jogügylet, melylyel a biztosított a neki ezen törvény határozmányai, illetve az ezen törvény alapján megalakult pénztár alapszabályai értelmében járő segélyezésről mások javára egészben vagy részben lemond, érvénytelen. 14. §. A segélypénztárak kötelesek tartalékalapról gondoskodni, mely legalább az évi kiadások utolsó öt évi atlagáig szaporítandó és erre addig, mig ezen összeget el nem éri, a jövedelemnek legalább egy tizedrésze fordítandó (1. 36. §.). — Az itt megállapított legcsekélyebb tartaléktőke-alap kétszeresén túl terjedő tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye alapján gyűjthető. 15. §. A tartalékalap elhelyezése és kezelése körül követendő eljárást a kereskedelemügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti utón szabályozza. III. FEJEZET. A járulékokról. 16. §. A segélypénztárba való belépésre kötelezett tagok járulékai vagy az átlagos közönséges, vagy a valósággal élvezett napi bér alapján állapittatnak meg. Azt, hogy e két bér közül melyik veendő alapul, az illető pénztár alapszabályai határozzák meg. Az átlagos közönséges napi bért bizalmi férfiak és az illető kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után az illető pénztár székhelye szerint illetékes iparhatóság időrőlidőre állapítja meg és pedig külön-külön a férfiakra, a nőkre és a 18 éven aluli alkalmazottakra nézve.-- Tanonczok-, gyakornokok-és mindazokra nézve, kik még tökéletlen kiképzés miatt semmi, vagy aránylag csekélyebb bért húznak, a 18 éven aluli alkalmazottakra megállapított bér irányadó. Ha az átlagos bér helyett az alapszabályokban a tényleg élvezett bérösszeg van megállapítva, az esetben a járulékok megállapításánál alapul veendő bérösszeg az átlagos közönséges bérösszegnél kisebb és napi 2 írtnál magasabb nem lehet. Fizetéseknél a fizetés összege veendő alapul minden levonás nélkül. Lakbér, vagy a természetbeni lakás egyenértéke, pótlékok és járulékok sem a bérösszeg, sem a járulék alapjául veendő fizetés megállapításánál számításba nem vehető. 17. §. Ha a pénztár az alapszabályok értelmében a segélyezésnek a törvényszerű legcsekélyebb mértékét nyújtja, ugy a járulék a 16. §. szerint meghatározott napi bér, illetőleg fizetés 3°/°-át meg nem haladhatja. Ha pedig a pénztár az alapszabályok értelmében a törvényszerű legcsekélyebb mértéknél nagyobb segélyezést nyújt, ugy a járulék a 16. §-ban meghatározott napi bér, illetőleg fizetés 2°/o-át nem haladhatja meg. Ha azonban a pénztár a 37<>-ban megállapított járulékokkal sem lenne képes a jelen törvény 7. §-ában megállapított legcsekélyebb segélyezést teljesíteni s ha a törvényes legcsekélyebb segélyezés más pénztárral való egyesítés utján sem lenne elérhető, ez esetben a járulék a kereskedelemügyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján 5°/ 0-ig emelhető fel.
