Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-935. A közgazdasági bizottság jelentése, "az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" szóló törvényjavaslatról

935. szám. 311 18. §. Közvetlenül a betegsegélyző pénztár megalakulása után 2%-nál magasabb járulék nem szedhető. Ha az ezen magasságban megállapitott járulékokból befolyó bevételből a jelen törvény 7. §-ában megállapitott legcsekélyebb segélyezés nem fedezhető, ez esetben a járulék mérve a 17. §-ban megengedett legmagasabb százalékig emelhető fel. Ha azonban vagy a tagok számának emelkedése, vagy a pénztár egyéb jövedelmi forrásai következtében a pénztár bevételei annyira növekednének, hogy a megállapitott segélyezés mérsékeltebb százalékú járulék mellett is biztossággal fedezhető, ez esetben a járulék százaléka leszállítandó. 19. §. A jelen fejezetben megállapitott járulékok más czélra nem fordíthatók, mint: a) a jelen törvény 7., illetve 8. §-ában meghatározott segélyezésre; b) a 14. §-ban megállapitott tartalékalap gyűjtésére és fentartására, esetleg a pénztári szövetségi tartalékalaphoz való hozzájárulásra; c) a pénztár kezelési költségének és — a mennyiben a pénztár pénztári szövetséghez tartozik — az utóbbi kezelési költségeinek is fedezésére. Á jelen fejezet értelmében megállapítandó járulékokon kívül a pénztár tagjaitól egyéb szolgáltatásokat nem követelhet. 20. §. A 7. §-ban megállapitott legcsekélyebb törvényes segélyezésnek vagy pedig az addig fizetett járulékoknak a törvény korlátain belől való felemelésére irányuló javaslat fölött ugy a munkaadók, mint a kötelezett biztosítottak külön-külön csoportokban szavaznak s a határozat érvényességéhez mindkét csoportban külön-külön a jelenlevők általános többségének hozzájárulása és a kereskedelemügyi ministernek jóváhagyása szükséges. Kivételnek csak akkor van helye, ha a 2°/«-ot meghaladó többletet a munkaadó sajátjából — a biztosítottak megterhelése nélkül — fedezi. 21. §• Ha a legmagasabb törvényes összegben kivetett járulékok daczára, a pénztár a 7. §-ban megállapitott legcsekélyebb segélyezést nem lenne képes teljesíteni, ez esetben a pénztár feloszlatandó, illetve más pénztárral egyesítendő. IV. FEJEZET. A fizetési kötelezettségről. 22. §. A kötelezett pénztári tagok járulékait a jelen törvényben megállapitott időre, illetve az alapszabályokban megállapitott esedékesség szerint a munkaadó köteles fizetni, olykép azonban, hogy a járulékok egyharmadrészét sajátjából köteles fedezni, kétharmadrészét pedig a kötelezett biztosított tag béréből vagy fizetéséből levonhatja. Ha a munkaadó ezen járulékot a fizetés-, illetve a bér kifizetésére nézve szokásban levő időpontban nem vonta volna le, későbben ezen részletet csak annyiban vonhatja le, a mennyiben a fizetés, illetve bér esedékessé válása óta egy hó még nem múlt el.