Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-934. Törvényjavaslat, az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről

282 934, szám. beállana, ha a most benyújtott egyptomi egyezmény érvényre nem emelkednék. A jelenlegi 8%-os vámok a Törökbirodalommal 1862. évben kötött kereskedelmi szerződésen alapszanak, tehát oly időszakból származnak, melyben a szabad kereskedés iránya érvényesült, mi mellett figyelembe veendő az, hogy azon helyzetnél fogva, melyet akkor a keleti országok az európai államrendszerben elfoglaltak, lehetővé vált ezen országokkal oly kereskedelmi szerződéseket kötni, melyek némely részeikben előnyösöknek jelezhetők. A mai, nemcsak a vámpolitikai irány tekintetében, hanem egyéb tekintetben is lényegesen megváltozott viszonyok között azonban az 1862-ben elért 8%-os vámok sem a Törökbirodalommal, sem az Egyptommal létrejött tarifális megállapodásoknál elérhetők többé nem voltak és ha forgalmunkat Egyptommal azon eshetőségnek kitenni nem akarjuk, hogy az egyezményben megállapított helyzetnél kedvezőtlenebb állapot következzék be, a 10°/»-os maximalis vámokat olyanoknak kell jeleznem, melyeknél kedvezőbbek a fenforgó viszonyok közt egyátalában elérhetők nem voltak. Emiitettem, hogy az esetre, ha Egyptommal külön egyezmény létre nem jönne, kereskedelmi viszonyainkra ezen országgal és a török kormánynyal létrejövő állapot fogna érvénynyel birni. Ez irányban azonban már ez alkalommal meg kell jegyeznem tájékoztatásul, hogy a török kormány elejtvén az értékvámok rendszerét, a súlyvámokhoz tért át és hogy az osztrák-magyar monarchiából érkező árúkra érvényes új török vámtarifa is ily alapon lesz kidolgozva. Az értékvámozás azonban, mely az Egyptommal kötött egyezményben fentartatott s külön biztosítékokkal vétetett körül, a kereskedőkre kedvezőbb, mint a súly szerinti vámozás, miután ezen rendszer mellett az árú a bevivő által bevallott, vagy az árúszámla által feltüntetett mindenkori érték után vámoztatik meg, holott a specificus súlytarifa mellett, bármily elővigyázattal történjék is ennek megállapítása, alig kerülhető el az, hogy az egy és ugyanazon árúcsoportba eső különféle minőségű árúkra meghatározott egységes várna csekélyebb értékűeket a finomabb árúkhoz képest súlyosabban ne terhelje. A vámeljárást illetőleg, mint ez az egyezmény VI. czikkében megállapítva van, csak annyit kívánok kiemelni, hogy az esetben, a midőn a vámhatóság a bevallott értéket nem tartja kielégítőnek, akár az elővételi joggal élhet, akár pedig a vámot természetben is bevételezheti. A VII. czikk az egyptomi vámigazgatóság által egyetértőleg az érdekelt körökkel 12 havi időtartamra megállapítandó értéktáblázatról szól, mely esetleges észrevételeinek közlése végett az alexandriai osztrák-magyar consulatussal is közlendő lesz. A VIII. czikk az egyptomi kiviteli vámot l°/o-kal állapítja meg az árúk értéke után. Ezen czikkben az egyptomi kormány egyúttal felhatalmaztatik arra, hogy azon árúk kivitelét, melyek valamely belső illetéknek vannak alávetve, mindaddig megtagadhatja, mig ezen illeték tényleges befizetése be nem igazoltatik. Erre nézve megjegyzem, hogy jelenleg Egyptomban a kiviteli czikkekre ily külön illetékek nem állanak fenn, miután a községi illetékek (octroik) csak a fogyasztási czikkek után szedetnek. Ninci azonban kizárva, hogy ily külön illetékek később életbeléptéim fognak. így például a finomitt czukor már jelenleg is termelési adó alá esik. Hasonló adónak meghonosítása szándékoltatik a szesz- és a szappangyártásra is. A belföldi termelésnek ily megadóztatása saját kivitelünkre hátrányos hatással nem lehet. • [ Ezen czikk végre még az iránt is intézkedik, hogy azon árúk után, melyek az azokat elszállító hajók használatára szolgálnak, 1 %-os kiviteli értékvám szedhető. Ennek czélja azon visszaélések megakadályozása, melyek a kőszénnel kereskedők által nagyobb mérvben gyakoroltatik és abból áll, hogy Alexandriában és Port-Saidban terjedelmes kőszén-raktárakat álli-