Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-934. Törvényjavaslat, az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
934. szám. 281 melyek vele külön szerződési viszonyban nem állanak, minden kedvezményre igényt t-rthatnának, a nélkül, hogy egyúttal átvennék a terheket is. Áz V. czikk a hajózásról szól és egymás hajóinak ugyanazon elbánást biztosítja, mint a saját nemzetbeli hajóknak. Kivétetnek ez alól azonban a parthajózás és a belvizeken való hajózás, mely mindenik fél saját törvényes intézkedéseinek marad alávetve. Jelenleg a magyar és osztrák hajók Egyptomban űzhetik a parthajózást, az egyptomi hajók ellenben nálunk ezen hajózásból ki vannak zárva. Minthogy pedig ezen eddig élvezett kedvezménynek fentartása, különösen az osztrák-magyar Lloyd által Alexandria és Pört-Said közötti járatokra nézve érdekünkben fekszik, részünkről biztosítani kellett azt, hogy e tekintetben hátrányosabb helyzet ne álljon be. Ezen törekvésünket sikerült is érvényesíteni, miután az egyptomi kormány kijelentette, hogy nemcsak a Lloyd-hajókra nézve nem fog e tekintetben az egyezmény tartama alat változás beállni, hanem, hogy minden 400 tonnát meghaladó magyar vagy osztrák hajó gyakorolhatja a parthajózást. A kisebb hajóknak a kedvezményből való kizárása abban leli okát, hogy ezek nagyrészt csempészetet űznek, melyet megakadályozni az egyptomi kormánynak teljes jogában áll. 4 VI. czikk a vámokról szól,, melyek Egyptomban a behozatal alkalmával szedhetők és egyszersmind az értékvámok megállapítása körüli eljárást szabályozza. Egyptomban jövőben is az érték utáni vámozás marad érvényben, és az egyezményben felsorolt magyar vagy osztrák származású árúk után 10%-nál magasabb vám nem szedhető. A conventióbá felvett árúk részint olyanok, melyek a Nagybritanniával kötött egyezmény szerint szintén 10*/* os legmagasabb vám alá esnek, részint olyanok, melyek zömét képezik az osztrák-magyar monarchia bevitelének Egyptomba. Az itt felsorolt árúkon kívül vannak ugyan még mások is, melyek reánk nézve bár csekélyebb mérvben, de mégis némi érdekkel bírnak, miután azonban ezek behozatala a monarchiából az összbevitelhez képest csak jelentéktelen mennyiségeket tüntet fel, az egyptomi kormány ezek felvételét azon okból kívánta mellőzni, hogy azokat az inkább érdekelt államokkal való tárgyalások alkalmával ellenengedmények nyerésére értékesíthesse. Ennek megvilágítására szolgáljon néhány 1889. évi forgalmi adat (érték egyptomi fontokban): Árumegnevezés • " Jfittd. JSSU : Elkészített hús 22.800 3.600 Sózott stb. hal 25.000 550 Állati zsiradékok . . . . . 19.200 700 Vaj ... . 42.000 2.000 Búza- és tengeri-liszt. . . . 95.700 4.100 Építő kő ....... . 19.500 5.400 Állvány- és függő órák . . . . 1.750 520 Az egyezményben nem foglalt árúk vámozása tekintetében az egyptomi kormány tetszése szerint intézkedhetik, kikőttetvén azonban, hogy bármily rendszert vagy vámokat fog ezekre nézve megállapítani, a magyar vagy osztrák árúk ugyanazon elbánásban fognak részesülni. A vámok tekintetében tehát a megkötött árúknál a jelenlegi állapothoz képest némileg kedvezőtlenebb helyzet fog beállani, miután a 8°/« helyett 10 a /»-os vámok lépnek hatályba. Hogy azonban ezen helyzertet megítélhessük, figyelembe kell venni egyrészt azon viszonyokat is, a melyekre a jelenlegi állapot keletkezése visszavezethető, valamint azon állapotot, mely EÉPVH. IKOMÁNY. 1887—92. XXIV. KÖTET. 36
