Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-934. Törvényjavaslat, az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről

934. szám. 279 dohány behozatala külföldről Egyptomba el volt tiltva. Ennek következtében 1884. év végéig csak a török dohány vitethetett Egyptomba. A tapasztalás azonban azt bizonyította, hogy nagymennyiségű idegen, jelesül görög dohány került csempészet utján Egyptomba, a nélkül, hogy ebből az egyptomi kincstár a legkisebb hasznot húzhatta volna. Ezen csempészet megakadályozása végett egyrészt, de másrészt azon okból is, hogy a külállamok az egyptomi vámszabályzatnak, mely a török vámszabályzatnál a csempészet megakadályozása körüli eljárásban szigorúbb intézkedéseket tartalmaz, elfogadására reá­birassanak, az egyptomi kormány elhatározta, miszerint azon államokból, a melyek vám­szabályzatához hozzájárulnak, a dohánybehozatalt megengedi. A külállamok közül első volt Görögország, mely hozzájárult 1884-ben az egyptomi vámszabályzathoz, minek következtében a kormány a görög dohány behozatalát 1884. évi márczius hó 20-án kelt rendelettel megengedte és pedig kilogrammonként 5 piaster vám mellett. Ezen vámdíj 1885-ben 10 piasterre és 1888-ban 14 piasterre emeltetett fel. Görögország kezdeményezése után a vámszabályzatot elfogadták még Belgium, Nagy­britannia, Németalföld, Olaszország, Portugallia, Svéd- és Nórvégországok és az amerikai Egyesült-Államok, mi által szintén jogot nyertek arra, hogy dohányukat Egyptomba behozhassák és pedig ugyanazon vámok mellett, mint Görögország. A Törökbirodalomból érkező dohány a »Regie ottomane-nal« létrejött megállapodás alapján 157io piastert fizet, ha rendszeres kisérő jegygyei érkezik, ellenkező esetben a vám 1872 piaster. Az összes dohánybehozatal Egyptomba 1888-ban 3 millió kilogrammot tett; ebből görög dohány érkezett 17* millió kilogramm. A Törökbirodalommal 1862. évi május hó 22-én kötött kereskedelmi szerződésünk f. é. július hó 5-én lejárván, megszűntek azon nehézségek és aggályok is, melyek a kormányt az egyptomi vámszabályzathoz való hozzájárulástól eddig visszatartották. Minthogy pedig a magyar dohány Egyptomban nagyobb kelendőségre számithat, és az egyptomi kormány a tárgyalások folyamában a vámszabályzatot több irányban kívánságainknak megfelelőleg módo­sította, részünkről a szerződés XII. czikkében elismertük az egyptomi kormánynak azon jogát, hogy a vámszolgálatnak és a csempészet megakadályozásának érdekében szabadon intézked­hetik és ezen intézkedések kereskedésünk irányában is alkalmazhatók azon feltétel alatt, ha ezen intézkedések a többi államok kereskedelme és hajózásával szemben is egyenlően érvé­gyesittetnek. Kijelentvén ez által hozzájárulásunkat az egyptomi vámszabályzathoz, az egyptomi kormány 1890. évi július hó 22-én kelt jegyzékkel értesítette Cakóban székelő ügyvivőnket, hogy az osztrák-magyar vámterületről érkező dohány Egyptomban ugyanazon feltételek mellett fog bebocsáttatni, mint az azon államokból érkező dohány, a melyekből a behozatal szintén meg van engedve. Az egyptomi kormány kijelentette azonban egyúttal, hogy az nem érintheti abbeli jogát, miszerint a dohányra fennálló vámokat bármikor megváltoztathassa, a behozatalt ismét eltilthassa, avagy a dohányt monopólium tárgyává tehesse, feltéve természetesen, hogy bármely intézkedése e tekintetben kiterjed a többi államok dohány­bevitelére is. Az egyptomi kormány ezen nyilatkozata alapján a dohánybevitel az osztrák-magyar monarchiából augusztus hó 15-étől fogva meg van engedve, és eddig kizárt dohányunk javára az egyenlő legkedvezményezettebb eljárás biztosíttatott. Ez által az érdekelt köröknek egy régóta táplált óhaja megvalósult és bizton remél­hető, hogy a magyar dohány kivitele már most jelentékenyebb lendületet veend. Egyébként a dohány termelése és a dohányvámok Egyptomban legújabban f. é. június

Next

/
Oldalképek
Tartalom