Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-915. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a kisdedóvásról" szóló törvényjavaslat tárgyában
915. szám. 103 szakbeli gyermekre több, mint 50°/ 0 esik! Ez az oka népességünk viszonylagosan alacsony számának; s ha elgondoljuk e kérdés horderejét, nincs áldozat, mely nagy lehetne, ha e bajon segit, — és örömmel kell üdvözölni az oly intézkedést, mely e szám alábbszállását kilátásba helyezi. Ez követeli tehát, hogy az óvodába való járatás kötelezővé tétessék. De midőn a javaslat az óvoda látogatását általános szabályként felállítja, — nem lépi át azon határvonalat, mely az elérendő czél által van megvonva. — Azon szülők vagy gyámok, kiknek gyermekei otthon avagy bárhol állandóan kellő gondozásban és felügyeletben részesülnek, nem tartoznak gyermekeiket az óvodába járatni; mert ha az óvodák kitűzött czélja a szülők által is elérhető, nincs szükség a szülők szabad akaratát ez irányban korlátozni. A bizottság egy nehéz kérdésnek szerencsés megoldását látja ez intézkedésben. Ha tekintjük, hogy a tankötelezettséget szabályozó népoktatási törvényünk fennállásának 23-ik évében is a tankötelezettség teljesitése körül a legutolsó közoktatásügyi jelentés szerint még mindig 18-35°/» hiány mutatkozik, el lehetünk készülve arra, hogy a kisdedóvásnál is hasonló nehézségekkel fogunk találkozni, ugy, hogy a facultativ rendszabály mellett a czélt csak megközelíteni sem lehetne. Nélkülözhetlen tehát egy oly intézkedés, mely egyrészt a kellő felügyeletben s gondozásban nem részesített gyermekeknek óvodába járatását biztosítsa, másrészről módot nyújtson a szülőknek kisdedeik gondozása és felügyelete iránt belátásukhoz képest szabadon intézkedni. Az ezzel járó költségek ott, hol a társadalom közreműködése hiányzik, 3% erejéig a községek által kivethető pótadóval, — s hol a szükség fogja követelni, állami segélylyel lesznek fedezve. — Igaz, hogy ez által a közteher sok helyen ismét szaporodik, de elviselhető a szaporulat azon erkölcsi haszonra való tekintetből, mely az intézmény folytán a nemzet javára hárulni fog, sok helyen pedig visszatérül a szülőknek azon megtakarított munkaerőben és költségben, mely a gyermekek közös gondozása által megkíméltetik. — De ezektől eltekintve, csak azon tűzkárokat vegyük még számba, melyeket a felyigyázat nélkül magukra hagyott gyermekek az 1887-ik évi statistikai kimutatás szerint okoztak; midőn 210 ily okokra visszavezetett tűzeset fordultelő s majdnem félmillió forint értéket hamvasztott el; — maga e körülmény is indokolja a gyermekekre való felügyeletnek törvényhozási szabályozását és ha e törvény eredményeként az ily okból előfordult tűzesetek száma alábbszáll, az óvodákra tett költségeknek ismét tekintélyes része fog visszatérülni. A javaslat kisdedóvodákat, állandó és nyári gyermek-menedékházakat különböztet meg. E megkülönböztetéssel alkalmazkodik hazánk culturalis és anyagi viszonyaihoz, mert mig a vagyonosabb községekben a kor igényeinek megfelelő kisdedóvó-intézetek felállítását kívánja, a kisebb községekben állandó, a legkisebbekben pedig a nyári mezei munka idejére, mikor a gyermekek leginkább magukra szoktak hagyatni, kevésbe kerülő nyári menedékházak felállításával is megelégszik. A munkásnép érdekére való tekintetből a nyári menedékházba felvehető gyermekek korára nézve azon kivétel is tétetik, mely szerint e menedékházakba a szülők kivánata folytán nemcsak a 3—6 éves, hanem három éves koron aluli, de már nem csecsemő-gyermekek is felvehetők. A javaslat azon dispositiója, hogy az óvodákban és menedékházakban a nem-magyar anyanyelvű gyermekek foglalkoztatása összekötendő az állam nyelvismeretébe való bevezetéssel, — megkönnyíti az iskolákban a magyar nyelv tanítását és módot ad az idegen ajkú gyermeknek e nyelv könnyebb elsajátítására. Általánosságban tekintve, e javaslat felöleli a kisdedóvás egész ügyét; és ezért is előv nyösen különbözik a középeurópai államok hasontárgyú törvényhozási intézkedéseitől. — Mint a ministeri indokolásban is felemlittetik, inalunk a kisdedóvás a meglevő alapokon fejleszthető legjobbanc ; s ezért az egész törvényjavaslat főtörekvése nem kísérletek tételével újat teremteni, de itt már jónak bizonyult irányban előrehaladni. Ez eszmék meg-
