Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-884. Az igazságügyi bizottság jelentése, "az Olaszországgal 1890. évi julius 8-án Bécsben az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

884. autres écrits; les oeuvres dramatiques, les compositions musicales, les oeuvres dramaticomusicales ; les oeuvres de dessin, de peinture, de sculpture, de gravure; les lithographies, les illustrations, les cartes géologiques et géographiques; les dessins, plans, croquis et oeuvres plastiques, relatifs á la géographie, á la topographie, aux sciences naturelles, á la géométrie, á l'architecture et aux sciences techniques; et en général toute production quelconque du domaine scientifique, littéraire ou artistique. Article 3. Est considéré comme pays d'origine de l'oeuvre celui de la premiere publication, ou, si cetté publication a eu lieu simultanément dans deux ou plusieurs lieux, situés dans les territoires des Hautes Parties contractantes, celui d'entre eux dönt la législation accorde la durée de protection la plus courte. Pour les oeuvres non publiées, le pays auquel appartient l'auteur est considéré comme pays d'origine de l'oeuvre. Article 4. Dans les relations entre les Royaumes et Pays représentés au Reichsrath autrichien et le Royaume d'ítalie, la jouissance des droits garantis par la présente Convention est subordonnée á l'accomplissement des conditions et formalités prescrites par la législation du pays d'origine de l'oeuvre. Dans les relations entre les pays de la Gouronne hongroise et le Royaume d'ítalie, la jouissance de ces droits est subordonnée á 1'accomplissement des conditions et formalités prescrites par les lois et réglements, tant du pays d'origine, que du pays oú la protection dóit étre accordée. Article 5. Pour que les auteurs des ouvrages protégés par la présente Convention soient, jousqu'á preuve contraire, considérés comme tels et admis, en conséquence, devant les tribunaux KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXIII. KÖTET. szám. 209 vagy más irói művek; a színmüvek, a zeneművek, a zenés színművek; a rajzművészeti, festészeti, szobrászati müvek, a metszetek; a kőnyomatok, az illustratiók; a földtani és földrajzi térképek; a földrajzi, helyrajzi,természettudományi, mértani, építészeti és műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek; valamint általában minden tudományos, irodalmi és művészeti termék. 3. czikk. A mű eredetének területéül az az ország tekintendő, a hol a mű először tétetett közzé; ha pedig a mü a Magas Szerződőfelek területein fekvő két vagy több helyen egyszerre tétetett közzé, ezek közül a mű eredetének területéül az tekintendő, melynek törvényhozása szerint az oltalom időtartama a legrövidebb. A közzé nem tett művek eredetének területéül az az ország tekintendő, a melynek honosa a szerző. 4. czikk. Az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg a jelen államszerződéssel biztositott jogok élvezete azon föltételek és alakszerűségek betöltésétől tétetik függővé, a melyeket a mű eredetének területén érvényes törvényhozás állapit meg. A magyar korona országai és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg e jogok élvezete attól függ, hogy be legyenek töltve azok a feltételek és alakszerűségek, melyeket a mű eredete országának, — s azok is, miket annak az országnak a törvényei szabnak meg, a mely országban az oltafbm megadandó. 5. czikk. Hogy a jelen államszerződés által oltalmazott művek szerzői az ellenkező bebizonyításáig, ilyenekül tekintessenek és ennek folytán a Magas Szerződő felek bíróságai előtt a bitor27