Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-772. Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról

120 772. szám. A törvényszékek és járásbíróságok számát ugyan is törvények állapítják meg (1871: XXXII. t.-czikk 1. §-a, 1873: XXVII. t.-czikk 15. §-a, 1875:XXXVL t.-czikk 1. §-a, 1885:111. t.-czikk 2., 3. §-ai), következőleg e bíróságok számán a kormány rendeleti utón nem változ­tathat, hanem e jogkör kizárólag a törvényhozást illeti. Ellenben a székhelyek és területek tekintetében általában még ma is fennáll a kormány rendeleti jogköre (1871:XXXII. t.-czikk 1. §-ának második bekezdése, 1875:XXXVI. t.-czikk 1. §-a, 1885:111. t.-czikk 4. §-a). A ministerium iparkodott is a törvényekben nyert felhatalmazás alapján a viszonyoknak megfelelőleg megállapítani a bírósági székhelyeket és területeket. Első' izben, azaz: az 1871:XXXII. t.-czikk 1. §-a alapján a kir. törvényszékek és járás­bíróságok székhelyeit az 1871. évi július hó 10-én (R. T. 220. 1.), a területeket pedig az 1871 évi november 2-án (1871. évi R. T. pótfüzet 1. 1.) kelt rendeletek állapították meg. Az 1875: XXXVI. t.-czikk felhatalmazván a ministeriumof, hogy a törvényszékek számát (107 volt) 64-re szállíthassa le, a megszüntetést két részletben vitte keresztül. Első izbeu a kormány 1875. évi szeptember 30-án 20 törvényszéket (Ábrudbányán, Belényesen, Budán, Csáktornyán, Esztergomban, Fogarason, Gyergyó-Szt.-Miklóson, Hajdu­Böszörményben, Hátszegen, Huszton, Nagy-Szőllősön, Naszódon, Pápán, Sepsi-Szt.-G-yörgyön, Szamosujváron, Szeniczen, Szolnokon, Tornán, Turócz-Szt.-Mártonon, Ungváron) szüntetett meg, 1875. július 31-én kelt rendelet (R. T. 216. ].), másod izben (1876. április 15-én kelt rendelet R. T. 77. 1.) 18 törvényszéket oszlatott fel, 4 törvényszéket pedig 2 új törvényszékké egye­sitett, vagyis 1876. évi május 31-ével megszűntek a bajai, borosjenői, gyöngyösi, h.-m.-vásár­helyi, homonnai, kőrösbányai, magyar-óvári, makói, nagy-bányai, nagyenyedi, nagy-károlyi, nagy­szombati, oravicz ab anyai, selmeczbányai, szent-gotthardi. szilágy-somlyói, verseczi, zsolnai törvényszékek. A segesvári és medgyesi törvényszékek 1876. évi június 30-ikával az Erzsébetvárosban, a liptó-szent-miklósi és az alsó-kubini törvényszékek a Rózsahegyen felállított új törvényszékekké egyesittettek. Az 1885: III. t.-czikk 2. §-a alapján a megszüntetett karczagi és jászberényi törvény­székek a szolnoki, törvényszékké egyesittettek (1885. évi R. T. 505. és 506. 1.). A kir. járásbíróságoknak törvényszéki beosztását lényegesen módosították az 1875: XXXVI. t.-czikk alapján kiadott és föntebb kiemelt rendeletek. A hetvenes évek második felében történt néhány székhelyváltoztatáson kívül (a sági járásbíróság Csepregre helyeztetett át, a sirokai járásbíróság helyett Lemesen állíttatott fel új járásbíróság) nagyobb szabású változtatást vitt keresztül az 1878. évi 5.684. számú rendelet (R. T. 99. 1.), melynek intézkedései közül a leglényegesebbek a következők: Tiz járásbíróság (baróti, bolkácsi, hajduhadházi, kolozsi, kolozsvári, nagyváradi, nyitra­zsámbokréti, parajdi, pánczél-csehi, széki) megszüntettetett és helyettük tiz új járásbíróság (csáki­gorbói, csákóvári, hosszúaszói, kékesi, Kolozsvár városi, Kolozsvár vidéki, nagyajtai, Nagyvárad városi, Nagyvárad vidéki, oklándi) állíttatott fel. Ugyanekkor több járásbíróság más törvény­székhez csatoltatott és számos község más járásbírósághoz osztatott be. A járásbirósági szervezet tekintetében lényeges változást jelentenek azok a rendeletek is, a melyek az 1885: III. t.-czikk alapján adattak ki (1885. június 29. R. T. 780. 1., 1885. szept. 13. R. T. 1.142. 1.). E rendeletek szerint tiz új járásbíróság (Budapest főváros VII. kerü­letében, Nagy-Hondán, Perlakon, Szepes-Ófalván, Rétságon, Tisza-Füreden, Tisza-Lökön, Újbányán, Vízaknán és Zsibón) állíttatott fel. A kormányrendeletek közül ezek volnának a legfontosabbak, a melyek a törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek és területeinek megállapítására vonatkoznak. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom