Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-772. Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról
772. szám. 121 Ezeken kivül még számos rendelet adatott ki, a melyekkel a kormány ugy az egyes járásbíróságok székhelyeiben, mint területeiben a czélszerűség által követett változtatásokat megtette és különösen számos község átcsatolása iránt vált szükségessé az intézkedés. Az előadottak tanúsítják, hogy a kormány folytonosan oda törekedett, hogy a szerzett tapasztalatokhoz képest az igazságszolgáltatás érdekeinek megfeleló'leg állapíttassanak meg a székhelyek és területek. Az nem szenvedhet kétséget, hogy a területek tárgyában még hosszabb ideig gyakori változtatás válik szükségessé, miből önként következik, hogy a járásbíróságok székhelyeinek módosítását is gyakrabban megkövetelik a változó közlekedési és egyéb a terület meghatározásánál figyelembe veendő viszonyok. A közigazgatási szervezetnek kilátásba helyezett átalakulása kétségtelenül területi változásokkal is fog járni és igy a közigazgatási és törvénykezési beosztás között annyira kívánatos összhangnak létrehozatala, az a fontos érdek, hogy a járásbirósági székhelyen a közigazgatás összes ágainak járási hivatalai és közegei lehetőleg összpontosittassanak számos községnek, néha egész vidéknek más bírósági székhelyhez csatolását, vagy épen a»járásbíróság székhelyének megváltoztatását teheti szükségessé. De a közlekedési eszközök folytonos fejlődése, az ezek által befolyásolt gazdasági és culturális élet folyton változó követelményei — miként ezt a mindennapi tapasztalat bizonyítja — gyakrabban teszik szükségessé a birósági területek és néha a járásbirósági székhelyek módosítását. A kir. ítélőtábláknak több vidéki székhelyen felállítása szintén több ily természetű változtatásokat vonhat maga után. Mindezeket figyelembe véve, mindenesetre czélszertí, ha a ministerium rendeleti jogköre a birósági területek és a kir. járásbíróságok székhelyei tárgyában teljes épségében feuhagyatik. Különben is alig lehet a törvényhozásnak feladata, hogy egyes községeknek sürün változó beosztásával foglalkozzék. ^ Másként áll a kérdés a törvényszékek székhelyeire nézve. A birósági székhelyek állandóságának vagy ideiglenességének kérdése közelről érinti a birák áthelyezhetlenségéhez kötött érdekeket is és igy alig vonhatja bárki is kétségbe ama kívánalom jogosságát, hogy az elsőfokú kir. birósági szervezet fennállásának csaknem két évtizedet elért időszakában legalább a kir. törvényszékek székhelyeinek kérdése már ne függjön a kormány rendelkezésétől. A törvényszéki székhelyekről való rendelkezési jogot csak addig helyes a kormány hatalmi körébe utalni, a míg előreláthatólag a viszonyok ideiglenessége sűrűn teszi szükségessé a székhelyek változtatását. Mihelyt azonban ezek az inkább expeditiv természetű okok megszűnnek : elodázhatlan kötelesség a törvényhozás által különben is mindig csak ideiglenesnek jelzett állapotot megszüntetni. Ma már, midőn a kormány a gyökeresebb változtatásokat a törvényszéki székhelyek tekintetében keresztülvitte, nincs semmi különös ok arra, hogy ez az ideiglenes állapot meghosszabbittassék, mert habár az ország némely részében mindenesetre szükséges leend a kir. törvényszékek székhelyeinek módosítása is, mégis e változtatások az eddig megállapitott székhelyek legnagyobb részét kétségtelenül érintetlenül hagyják. Mely okok miatt nem tartom az időt elérkezettnek arra, hogy az eddig megállapitott székhelyek, mint úgynevezett végleges székhelyek, beczikkelyeztessenek, ezeket már föntebb előadtam. Egyébiránt annak a czélnak elérése végett, hogy a jelenleg rendelettel megállapitott törvényszéki székhelyeket is a törvény ereje védje, nem föltétlenül szükséges, hogy azok egyenkint törvénybe foglaltassanak. A jelen javaslatban ajánlott mód. mely szerint jövőre a jelenlegi törvényszéki székhelyeken nem lehet másként, mint törvényhozási utón változtatni, a törvény erejének védelmét KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXII. KÖTET. 16
