Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.

Irományszámok - 1887-746. Törvényjavaslat, a kir. itélőtőáblák és kir. főügyészségek szervezéséről

274 746. szám. V. Mielőtt a részletes indokolásra térnék át, kötelességem a törvényhozás tájékozása végett a jelen javaslat tartalmára vonatkozólag arra nézve felvilágosítást adni, hogy a kir. Ítélőtáblákra, illetőleg elnökeikre ruházandó félügyeleti jog, továbbá a kir. Ítélőtábláknak az alsóbb biróságok ügyvitelére kiható ellenőrző jogköre ennek a javaslatnak a keretébe miért nem vétetett fel. Ennek oka az, hogy — miként ezt már a törvényhozás szine előtt tett nyilatkozataimban több izben emiitettem, — épen a kir. Ítélőtáblák új szervezésének az egész birói organismusra kihatása következtében, továbbá az elsőfokú biróságok megerősítése és bírósági szervezeti alaptörvényeinkben a kir. táblák szervezése után mindenesetre élénkebben érezhető némely hiánynak pótlása czéljából elkerülhetlenül szükségessé vált a birói és ügyészi szervezet módosításáról javaslatot előterjeszteni. Helyesebbnek tartottam tehát, ha a felügyeleti jog és ügyviteli ellenőrzés—mely eddig csak nagyon töredékes szabályozásban részesült—az egész bírói és ügyészi szervezetre kiható összefüggő szerves rendezésben nyer megoldást. A jelen javaslatban pedig, a mely a kir. ítélőtáblákról és kir. főügyészségekről szól, csak ezekre szorítkozva elszigetelten és a szerves összefüggésből kiszakítva lehetett volna a felügyeleti jogot és ügyviteli ellenőrzést szabályozni, mit mindenesetre kerülni kell, ha semmi akadálya sincs az egész birói és ügyészi szervezetre kiható rendszeres összefüggő szabályozásnak. Ugyancsak a kérdéses javaslat számára tartottam fenn az összlétszámnak (concretalstatus), a fizetési fokozatokba való előléptetésnek, a hasonrangú, de különféle állásokba való áthelyezés esetében a szerzett rangsor és fizetési fokozat biztosításának és még számos más kérdésnek az egész birói és ügyészi szolgálatra kiható általános szabályozását is. Mindazáltal, ha a jelen törvény hatálybalépteig, a felügyeleti jognak stb. törvényhozási szabályozása nem volna lehetséges: a 27. §-ban azért kértem tágabb keretű felhatalmazást, hogy a szükséges intézkedéseket ideiglenesen rendeleti utón tehessem meg. Végül, hogy a törvényhozás a tervezett reformnak pénzügyi oldaláról is tájékozást szerezhessen, a ma meghatározható adatok alapján tett valószínűségi számítás eredményét ii. melléklet, a Il.-vel jelzett mellékleten terjesztem elő. E kimutatás rendeltetése, hogy a törvényhozást tájékozza, és e törvényjavaslat végrehajtásának valószínű költségeit előtüntesse. Természetes, hogy az abban foglalt tételekre a törvényhozás határozatát nem kérem. VI. 2. §. Az 1. §. a tizenegy kir. Ítélőtáblának székhelyeit, a 2. §. azoknak kerületeit határozza meg. Az általános szempontokat, a melyek ugy a székhelyek kijelölése, mint a kerületek megállapítására befolyással voltak, fönnebb III. és IV. alatt emeltem ki. in. alatti A tőrvényhozás tájékozása czéljából a III. alatti mellékletben tisztelettel előterjesztek oly táblázatot, mely az egyes kir. ítélőtáblák és a kerületökhöz tartozó törvényszékek és járásbíróságok területi és népességi arányát, a szervezendő kir. tábláknak az 1888-iki adatok alapján kiszámított ügyforgalmát, minden egyes törvényszéknek és járásbíróságnak a kir. táblai székhelytől való tényleges és a kerületben levő összes bíróságoknak átlagos távolságát tünteti ki. 3 §. A kir. ítélőtáblák hatáskörének taxativ meghatározása mellőzhető. A jelenleg érvényben levő, de kétségtelenül ideiglenes jellegű polgári és bűnvádi perjogunk alapján ugyanis fölösleges volna a különböző törvényekben és rendeletekben foglalt hatásköri intézkedéseket összefoglalni.