Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.
Irományszámok - 1887-746. Törvényjavaslat, a kir. itélőtőáblák és kir. főügyészségek szervezéséről
746. szám. 275 A szakasz első bekezdésének általános természetű rendelkezésére azonban szükség van. Ez azt a tételt mondja ki, hogy az újonnan felállított kir. ítélőtáblák saját területükön abban á hatáskörben járnak el, a melyet a jelenleg fennálló kir. ítélőtáblák eddigi területökön gyakoroltak. Annál is inkább szükség volt erre az intézkedésre, mert eddigi törvényeink több helyütt például az 1868: LIV. törvényczikk 3. §-ában is egyenesen a budapesti és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák hatásköréről rendelkeznek. Egyes törvényszékek több törvényszék területére kiható kivételes birói hatósággal vannak felruházva (például a bánya, pénzügyi birói hatáskörök, a budapesti és marosvásárhelyi kir. törvényszék külön büntető hatóságának fentartott cselekmények). Előfordul az is, hogy a törvényszék kivételes birói hatósága oly törvényszékek területére is kihat, a melyek nem tartoznak ugyanazon kir. tábla kerületéhez. Ennélfogva minden félreértés kikerülése végett a jelen szakasz második bekezdése kimondja, hogy a kivételes birói hatósággal felruházott törvényszéknek egész kivételes birói területe annak a kir. Ítélőtáblának a hatásköréhez tartozik, a melynek kerületéhez a kivételes birói hatósággal felruházott törvényszék beosztva van. Törvényeink (1871 : XXXII. törvényczikk 1. §-ának második bekezdése, 1875: XXXVI. 4. §. törvényczikk 1. §-a, 1885:111. törvényczikk 4, §-a) felhatalmazzák a ministeriumot arra, hogy a törvényszékek és járásbíróságok területén rendeleti utón tehessen változtatásokat és ennek fentartásátaz 1885 : III. törvényczikk 1. §-ának módosításáról néhány nap múlva előterjesztendő javaslatban is ajánlani fogom. A 4. §-ban foglalt intézkedésre ennek daczára szükség van, mert a jelen javaslat 2. §-a szerint a törvényszékek jelenlegi területei, következőleg ezzel az összes járásbíróságok is törvénynyel lévén az egyes ítélőtáblák kerületébe sorozva, joggal kétség támadhatna, hogy a kormány rendelettel egyik kir. Ítélőtábla területén levő bíróságok területeiből — a másik kir. ítélőtábla kerületében levő bírósághoz az átcsatolásokat eszközölheti-e vagy nem. Ennek a kételynek veszi elejét a jelen szakasz. Mivel pedig épen egyes kir. ítélőtáblák határán mulhatlanul szükséges leend esetleg egész járásbirósági területeket átcsatolni a másik kir. tábla területén levő törvényszékhez: czélszerű a kormányra ruházni a jogkört, hogy az előforduló szükséghez képest a területi változtatásokat saját hatáskörében tehesse meg. Az 5. és 6. §-ok felsorolják a kir. ítélőtábláknál szervezett állásokat. Ez intézkedések K közül csak néhány szorul felvilágosításra. Egyik, hogy alelnöki állás szervezve nincs. Az alelnöki állás addig, mig a kir. ítélőtábla személyzete oly nagy számból állott, mint a budapesti kir. ítélőtábláé, némileg indokolva volt. Kisebb személyzetű bíróságnál azonban erre semmi szükség nincs. Az alelnök tulajdonképen csak tanácselnöki teendőket végez. Akkor pedig, midőn az elnököt administrativ hatáskörében helyettesíti, tanácselnöki teendőinek nagy részét, esetleg az egész tanácsvezetést másra bízza. Mi sem indokolja ennélfogva, hogy a tanácselnöki és az elnöki állás mellett még egy oly állás szerveztessék, melyet különben is alig lehetne visszásságok nélkül a birói szervezetbe illeszteni. Hogy az alelnöki állás megnyugvással mellőzhető: bizonyítja az is, hogy a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál, a hol pedig összesen 31 ítélőbíró van, az ügymenet érdeke soha sem követelte alelnöki állás szervezését. Mellőzve van az alelnöki állás ugy Francziaország, mint a német birodalom összes főtörvényszékein, mert itt is fölöslegeseknek bizonyultak be. Fontos két újítást tartalmaznak még e szakaszok. Egyik a tanácsjegyzői intézmény reformja, — a másik az, hogy a kir. ítélőtábláknál számvevőhivatal szervezitetk. Hogy a kir. ítélőtábláknál a jegyzői szervezet (kir. táblai fogalmazók, segédfogal35*
