Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.

Irományszámok - 1887-730. Az igazságügyi bizottság jelentése, "egyrészről a m. kir. pénzügyminister, másrészről a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndíjalapok és a volt naszódvidéki községek meghatalmazottai között 1872. márczus 12-én létrejött szerződés" megerősitéséről szóló 589. sz. törvényjavaslat tárgyában

730. szám. 171 3-ik melléklet a 730. számú irományhoz. Előterjesztés, a naszód-vidéki községekkel kötött egyezség tárgyában. A liatáró'ri intézmény Erdélyben az 1851. évi január 22-én kelt legfelsőbb elhatározás­sal megszüntetvén, a Il-od román határőrezred is feloszlattatott s területéből a naszódvidéki törvényhatóság alkottatván, a polgári kormányzat alá ténylegesen is visszahelyeztetett. A birtoklás tekintetében meghagyattak a volt határőri községek, az erdők, legelők és egyéb fekvőségek haszonélvezetében nemcsak saját határaikon, hanem az úgynevezett revin­dikált területeken is. Tiz évig tartott ezen állapot, melynek lefolyása alatt az előbbi gyakorlathoz képest a községi lakosok az erdőségekben, kivétel nélkül, gyakorolták a legeltetést és faizást a legkiter­jedtebb mértékben, mert nemcsak tűzi- s épületfát hordottak, hanem kereskedést is űztek, és a szénégetést is gyakorolták. A kir. kincstár pedig fedezte az erdő-tisztség és erdő-őrzés költségeit az úgynevezett Proventeu-Fondból, mely leginkább az italmérési jog czímén befolyt jövedelmekből állott, g miután ez magában a fedezetre elegendő nem volt, az alapnak régibb tartalékai pedig kifogy­tak, a kezelés a kincstárnak évenkint tetemes túlkiadásokat okozott. Többször kísérlek meg az akkori pénzügyi közegek ezen abnormis helyzeten az által segíteni, hogy a határőrök használati jogát korlátoztatni kívánták; — ez azonban a legfelsőbb elhatározás ellenére foganatosítható nem volt. 1861. évi augusztus 26-án adatott ki azon legfelsőbb elhatározás, melylyel a birtok- i86i-aug. 26. viszonyok végleges rendezése vétetett czélba. zásl. Ez alkalommal két bizottmány állíttatott fel (mediata és immediata Grrundregulirungs­Gommission). A közvetett bizottmány hatásköréhez tartozott kijelölni és lehetőleg elkülöníteni azon jogokat és javakat, melyek, tekintettel a határőri intézmény megszüntetésére, a kincstárnak, mint volt földesúrnak, voltak visszaadandók. A közvetlen bizottmány pedig a revindicált havasok iránt támasztott s 1791. év óta függőben tartott tulajdonjogi igények megbirálására alakíttatott. 1861. augusztus 27-én kelt legfelsőbb rendelettel utasítás adatott ki azon elvek iránt, a Í86i. aug, 27. melyek szerint a birtokviszonyok rendezendök voltak. Ezen utasítás főbb mozzanatai abban állanak: 1. hogy mindazon belső és külső telkek, melyek a határőri intézménynek 1851. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom