Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.
Irományszámok - 1887-671. Gróf Szapáry Gyula földmivelésügyi minister jelentése, a szegedi rakpart ügyében
382 671. szám. latban mellékelt kiviteli keresztszelvényben feltüntetett 5* 0 —5"4<> méter mélységre az ott előforduló anyagrétegbe volt fektetve. — A fentebb hivatkozott csuszamlási szelvények által kitüntetett állása a falnak bizonyítja, hogy a rakpartfal helyzetében előállott nagy mérvű elváltozások nem a falazathiányos méretei, vagy a kivitelben, hanem egyéb okokban keresendők. — A rakpart egész vonalán megtartott tüzetes helyi szemle alkalmával az A. alatt mellékelt helyzetrajzban 109. számmal jelzett szelvénynél a Stefánia-sétány előtt levő vizmeritő lépcső irányával szemben eső alsó rakpart szárnyfala sarkán kisebb mérvű süppedés észleltetett. E süppedés az alsó sarokkőnek 3 centiméterrel a Tisza felé való kimozdulását eredményezte, fokozatos és lépcsőzetes repedést vonván maga után, a sarok mindkét oldalán kisebbedő elnyilással egész a fedkövek tetejéig. — Észleltetett továbbá, hogy a rakpartvonal mentén a 25—140. szelvények között az alsó rakpartfal előtti iszapfelhordás + 1' 0 métertől + 3\> méter magasságig változik a jelenlegi + 0 vízállásnál 5—10 méter széles előtérrel, mig 0—25. és 140—160. szelvények között a feliszapolás + 4'o méter 20—40 méter előtérrel. — Az időközben beszerzett fúrási adatoknak az 1883. évben történt fúrási adatokkal való összehasonlításából, — melyek eredményét a XI. alatt mellékelt fúrlyuk-szelvény tünteti fel — meggyőződött a bizottság arról, hogy a — 43 » méter mélységben volt kékes anyagréteg felszíne — 565 méterre sülyedvén, tehát egyedül annak elmozdulása eredményezte a beállott partcsuszamlást. — Ezen elmozdulás pedig a bizottság meggyőződése szerint az által állott elő, hogy a mellékelt fúrlyuk-szelvényekben constatált, eredetileg — 8ss méter mélységig terjedő kék anyagréteg alatt levő igen finom gömbölyű szemcséjű homokréteg, ugy a Tisza, mint a talajviz behatása folytán kis vízállásnál ellennyomásra nem találván, a Tisza folyó mindazon szelvényénél, melyekbe ezen rétegek betorkolnak, lassanként a mederbe behúzódik és az ugy támadt ür a nehézség törvényei szerint a felső réteg lesüppedése által követeli kiegyenlitését. Ezen jelenség tehát a rakpart mentén a nagy vizállások számához képest hosszabb vagy rövidebb időszakokban a nagy vízállások után bekövetkező alacsony vízállásoknál mindaddig ismétlődni fog, mig az alsó homokréteg kifolyását megakadályozni nem sikerül. —A folyammérnöki hivatalnál levő és e partszakaszra vonatkozó nyilvántartási szelvényekből kitűnik még az is, hogy az évi mederalakulások a rendes mederváltozások keretén általában belül maradtak, tehát azokból partcsuszamlások bekövetkezhetését előre látni nem lehetett. — Ismeretesek lévén ezek után a bizottság előtt azon tényezők, melyek a csuszamlás előidézésére befolyással vannak, azok megakadályozására javaslatát a következőkben foglalja össze: Meggátlandó a kék agyag alatt levő finom szemcséjű homokrétegnek a Tisza folyóba való behuzódása, mely czélból és pedig a jelenlegi partcsuszás hosszában, illetőleg a közúti hid parti pillérje biztosításának tekintetbevétele miatt 75—87. számú szelvények között 120'0 m. hosszban az alsó rakpartfaltól 60 m.-ig a Tisza-mederbe a XII. alatt mellékelt keresztszelvényben kitüntetett alakban kőhányás, részben kőburkolat létesítendő, vagyis az alsó rakpartfaltól 10 m. hosszban 1'20 lejtővel kavicsba rakott kőburkolattal, ennek folytatásában a part lejtője átlag 1-5 m. vastag kőhányással egész 5o m. mélységig; innen — 5 o méter mélységben 5o m. széles padkával s ezen túl a mederben az alsó partfaltól számítva, 50 m. távolságig 2-o m. vastag kőhányással, mely 60 m. hosszban találja befejezését. Ezen kőhányás alakulása évenként, a nagy viz lehuzódása után az egyes szelvényekben constatálandó, kedvezőtlen változások esetén a megállapított szelvény szerint mindenkor kiegészítendő. —A rakpart-szakasz 95—127. szelvényei közt 320 m. hosszban— a hol az ; : alsó falon süppedés és repedés észleltetett, — miután ott az ide XIII. alá mellékelt keresztszelvények szerint a mederben kedvezőtlen alakulás mutatkozik és a repedés a leendő partcsuszásnak előjele, az ott már létező kőhányás az előbbihez hasonló szelvénynyel, még pedig a lépcső előtti részen 101—119. szelvények között 180 m. hosszban a jelenlegi kis vízállás
