Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-671. Gróf Szapáry Gyula földmivelésügyi minister jelentése, a szegedi rakpart ügyében

378 671. szám. nak enged s a mederbe kiszorul. Ezzel együtt az agyagréteg is, mely merevségénél fogva egy ideig ugyan tartja magát, az egyensúly megszűnésével szintén lejebb süpped — mindazzal együtt, a mi ezen a rétegen rajta fekszik, vagy a mi arra fölépitve van. így süppedt meg a szegedi partfalnak szóban levő része is. — A bizottság minden tagja meg van róla győződve, hogy a beállott süppedés az emiitett laza homokréteg mozgásának természetszerű következménye s hogy itt ismétlődött az a tünemény, mely a szegedi part mentén minden időben észlelhető volt és észleltetett is.— Miután pedig maga a folyómint egy élő lény, mely a mederfenék anyagának megmozgatását, váltakozó kimosás és lerakodás alakjában évről-évre szünet nélkül folytatja: a most bekövetkezett süppedés nem egy megbontott egyensúlynak utolsó nyilvánulása, nem kezdete egy végleges nyugalmi állapotnak, mely ezentúl teljes megbízhatóságot nyújt, hanem csupán egyik szeme ama geológiai jelenségek hosszú lánczolatának, melynek vége beláthatatlan, messze időkbe elnyúlik. Súlyosabbá teszi a helyzetet az a körülmény, hogy épen a szegedi szakaszon a folyó szerfölött éles kanyarulatot képez és egyszersmind szorulatban van. A kettő közül egyik is elegendő arra, hogy a part mentén nagy medermélységek keletkezzenek s a mederfenék mozgásba jöjjön. Az imént felhozott körülményeknek a fölismerése első sorban azt a meggyőződést érleli meg, hogy minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy a Tisza folyó medrének mélyebb részébe kifutó laza homokréteg megmozgatása, a mennyire lehet, megakadályoztassák Erre a czélra a bizottság a jegyzőkönyvben bővebben körülirt nagy méretű kőhányásuak a létesítését és állandó föntartását hozza javaslatba, mely kőhányás hivatva lesz arra, hogy a mederbe kifutó s ott mintegy nyilt sebet képező homokréteget a viz támadásai ellen megvédje, másrészt pedig arra, hogy a partfal mellett előtér képződésével a folyó sodrát lehetőleg távol tartsa. — A javasolt kőboritás nem csupán a partfal megsüppedt szakasza előtt szükséges, hanem mindama szakaszokon is, melyek a most megejtett vizsgálat szerint hasonló sorsnak vannak kitéve, sőt egyik ponton, a Stefánia-sétány előtti vizmeritő-lépcso körül, ez a kőboritás még sürgősebb, mint a megsüppedt s most már félig lebontott partfal előtt. — A megsüppedt partfal helyreállítása körül követendő építési módozatnak megállapítása a bizottság egyik főfeladatát képezvén, ez iránt előterjesztendő javaslatunk indokolására és támogatására már előzetesen is az idevágó körülmények részletesebb megvilágítását tartom szükségesnek. — Ugyanis á szegedi part mentén fenforgó talajviszonyok a fentebb elmondottak szerint annyira súlyosak és építésre oly rendkívül kedvezőtlenek, hogy ottan partfalnak az építése csupán abban az egy esetben indokolható, ha ilyen partfalra elkerülhetetlenül szükség van; mert föltétlenül biztos és mozdulatlan partfal, azon a helyen csakis ugy építhető, ha annak az alapja beleér a már több izben említett mozgó homokréteg alatt levő megbízható kemény agyagba, abba a rétegbe ugyanis, a melyen mindkét hidnak az oszlopai állanak. Ámde az ilyen mélységre való alapozás, mely már a pneumatikus eljárást követeli, arra a kicsiny darabra is, mely most kerül szóba, oly tetemes költséggel járna, mely semmi arányban sem állana a fal czéljával és hasznával. — A fal czélja és haszna több szempont alá esik. — Folyószabályozás szempontjából a partnak faltesttel való határolása soha sem mondható elkerülhetetlenül szükségesnek. A part biztosítandó a megtámadás, az alámosás ellen — gondoskodnunk kell, hogy a medernek állandósított határa legyen, hogy a folyó vize szabályosan lefolyhasson — de mindezekhez még nem kell partfal, mindezeket el lehet érni sokkal egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel, a mint elérjük más folyószakaszokon, partburkolások, párhuzam-művek- és hasonló építményekkel. — Az árvízvédelem szempontjából a partfal, melynek koronája különben is több méternyire az árvíz szine alatt fekszik, természetesen szintén nélkülözhető; ez bővebb magyarázatra nem is szorul. — Még leginkább érdemel figyelmet a forgalom követelménye, leginkább hivatva van a partfal a vizi és a szárazföldi forgalomnak kölcsönös közvetítésére. Azonban erre a czélra is csak ottan kell okvetetlenül partfal, a hol hajókon érkező nagy terhek a part szélén felállítandó darúgépek és egyéb emelőszerkezetek segítségével hozandók a szárazföldre, vagy viszont emerről a vizre. Minden egyéb ese-