Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.
Irományszámok - 1887-671. Gróf Szapáry Gyula földmivelésügyi minister jelentése, a szegedi rakpart ügyében
671. szára. 379 tekben itt is sokkal egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel lehet boldogulni. Sőt az u. n. apró forgalom — a vásári forgalom — részére legalább ott, a hol az év folyamán nagy vizszinkülönbségek merülnek föl, épen a vertikális fal az, mely a forgalomnak a legkevesebb kényelmet nyújtja. — Hátra van még egy tekintet, mely a bizottság figyelmét szintén nem kerülte el: az aesthetika követelménye, mely a fenforgó kedvezőtlen talajviszonyok között és a szegedi forgalom természete mellett emeletes partfalnak a létesítését talán egyedül birná támogatni. — Azonban a bizottság a szerkezeti nehézségek és a vele járó pénzáldozatok, valamint a helyi forgalmi viszonyok megfontolása után nem volt abban a helyzetben, hogy ezeknek kárára az aesthetikai szempontot helyezze legelső sorba. — Mindezekre való tekintettel a bizottság Nagyméltóságodnak egyhangúlag azt javasolja hogy a megsüppedt falrész lebontatván, ne állittassék helyre a régi alakban, hanem épittessék e helyett a folyószabályozás, valamint a forgalom követelményeinek ép ugy megfelelő közönséges lejtős partburkölat, melybe helyenkint lépcsők lennének iktatandók. Habár ez a rézsútos partburkolat szabályos faragott kövekből készitve, nem lesz oly mutatós, mint a vertikális fal, mégis eléggé elfogadható képet fog az nyújtani, — netalán beálló újabb földmozgások esetén pedig határozottan könnyebben és olcsóbban lesz kiigazítható, mint a jelenlegi partfal. —Megnyugtató örömömre szolgál ezen előterjesztésem alkalmából Nagyméltóságodnak jelenteni, hogy a kiküldött bizottság kebelében a tárgyalások egész folyama alatt véleményeltérések nem merültek föl, ugy, hogy javaslataink elfogadását teljes megnyugvással ajánlhatom. — Ugyanitt bátor vagyok a bizottsági jegyzőkönyvben kifejezett javaslatokon felül még fölemlíteni azt is, hogy tágasabb keretben mozgó minden oly mederrendezési munkálat, mely akár a szegedi éles kanyarulat enyhítésére, akár az ottani szorulat tágítására alkalmas, egyúttal a veszélyeztetett partfalnak is javára fog szolgálni. — Végül pedig a bizottságnak hozzám intézett azt a kérelmét, hogy munkálkodásának nyilvános közlését megengedni kegyeskedjék, pártolólag terjesztem elő, mert magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy a kelleténél nagyobb sensatiót, melyet az ügy keltett — czélzatos nyilvánulásokat leszámítva — leginkább a süppedés okai felől való tájékozatlanságnak kell betudni. — Ha mégis a tárgyalások tartamára, sőt a mai napig, mig jelentésemet Excellentiádnak átnyújthattam, titoktartást követeltem rolt, tettem ezt, nem mintha az egész ügyben bármi titkolni valót látnék, hanem egyszerűen azért, mert nem lett volna méltányos, hogy bárki más korábban értesüljön a dolgok állásáról. Budapesten, 1889. évi szeptember hó 23-án. Klinim Mihály s. *., a műegyetem e. i. rektora. (P. H.) A hivatalos másolat hiteléül: Oherolli Károly s. k. 48*
