Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-671. Gróf Szapáry Gyula földmivelésügyi minister jelentése, a szegedi rakpart ügyében

671. szám. 377 A szegedi rakpartnak gyökeres biztosítása tehát a Tisza folyónak csongrád-titeli szakaszán végrehajtandó mederrendezési munkák keretén belül, a legközelebbi években létesítendő művek által lesz foganatosítandó; — mihez képest a szegedi rakpart gyökeres biztosítására vonatkozó munkákat és költségeket a Tisza mederrendezési munkáival egyidejűleg, melyeknek azok egy kiegészítő részét képezik, lesz szerencsém előterjeszteni. Kérem a t. képviselőházat, hogy tett intézkedéseim és javaslataim helybenhagyása mellett ezen jelentésemet tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1890. évi január hó 9-én. Gr. Szapdry Gyula s. k., földmivelésügyi m. kir. minister. Melléklet a 671. számú irományhoz. Másolat. • 48.456. Nagyméltóságú Minister TTr! Kegyelmes Uram! A szegedi partfal egy részének megsüppedése arra indította Nagyméltóságodat, hogy a helyreállítás módjának megállapítása, valamint a partfal épen maradt részének megvizsgálása végett szakemberekből álló bizottságot küldjön ki. — Nagyméltóságod megtisztelő bizalmából nekem jutott a feladat, hogy ezen bizottság tanácskozásait vezessem és ebből kifolyólag reám háramolt a kötelesség is, hogy a bizottság működéséről Excellentiádnak számot adjak. Midőn tehát a tanácskozások folyamán fölvett jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, ide csatolva fölterjesztem, egyúttal magára az ügyre vonatkozólag mély tisztelettel a következőket jelentem.— A kiküldött bizottság akként vélt feladatának — s ezzel egyszersmind Nagyméltóságod intentióinak — legjobban megfelelhetni, hogy tisztába jutván a bekövetkezett süppedés mibenlétével és annak inditó okaival, ezen okokra támaszkodva, tárgyalás alá vegye a számbavehető megoldások mindegyikét és ezek közül javasolja Nagyméltóságodnak azt a megoldást, a mely a fenforgó helyi körülmények mérlegelése után legczélszerűbbnek mutatkozik. A szegedi partfal, melynek egy 90 méter hosszaságú része folyó évi augusztus 30-ától 31-ére éjjel és a reá következő napokon helyéből kimozdult és alástippedt, egy eléggé vastag agyagrétegre van fölépítve. Ez az agyagréteg a Tisza folyó medrében véget ér, azaz a mederbe kifut, mivel a folyó a maga medrét részben ebbe a rétegbe vájta. Lényeges körülmény, hogy az emiitett agyagréteg, mely más körülmények között akár súlyosabb építmények elbírására is képes lenne, rajta fekszik egy tetemes vastagságú, de silány természetű homokrétegen, mely a vízben fölázván, mozgó és kitérő voltánál fogva ellentállásra nem képes. Valahányszor a Tisza \ize alacsonyra leapadt s annak ellensúlyozó nyomása megszűnik, ez a könnyen mozgó homokréteg a rajta fekvő súly nyomásáKÉPVH. IROMÁNY. 1887 -92. XIX. KÖTET. 48