Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-671. Gróf Szapáry Gyula földmivelésügyi minister jelentése, a szegedi rakpart ügyében

671. szám. 373 centiméternyi állásánál a kb'part alsó fala a közúti hid alatt 90 méter hosszúságban, az ott levő kocsilejáróval együtt, de a felső rakpartfal érintetlen maradása mellett, váratlanul megsüppedt. A stippedés bekövetkezése után a rakpartot saját közegeim által azonnal megvizsgáltattam s miután a megsüppedt part és falrészek az első rögtöni stippedés után nem nyugalomban, hanem lassú bár, de folytonos mozgásban levőknek találtattak s miután a partsüppedésnek továbbterjedése Szeged sz. kir. város árvíz elleni védvonalát képező felső rakpartfal fennállását is veszélyeztette volna, ennek megakadályozása végett a megsüppedt falrészek lebontását és a megcsúszott partszakasznak lehordatását sürgősen el kellett rendelnem, a mely alkalommal az iránt is intézkedtem, hogy a felső rakpartfalnak alapja, a mely a rakpart alsó piateaujának megcsuszamlása által támaszát elől bizonyos mértékben elveszítette, a lebontott falrészekből nyerendő anyagból kettes lejtő szerint létesítendő kőburkolat által megerősitressék. Az elrendelt lebontási munkák jótékony hatása csakhamar nyilvánult is az által, hogy a megcsúszott partrészek terhe legnagyobb részének eltávolítása után a süppedés tetemesen és a lebontás előhaladásához mérten naponkint kevesbedett. A felső rakpartfal lábazata előtt, a megcsúszott partszakaszt helyettesitőleg készített kőburkolat pedig oly ideiglenes biztosítást szolgáltat a felső rakpartfalnak, mely azt a megcsúszott rakpartszakasz teljes helyreállítása előtt esetleg bekövetkezhető árvízzel szemben is eléggé megvédeni képes lesz. A megsüppedt partszakasz mentén tehát Szeged város az árvizek elöntése veszélyének kitéve nincs, a minthogy az a rakpart felső falának épsége folytán ez ideig sem volt veszélyeztetve. A csuszamlás továbbterjedésének megakadályozását és a part rögtöni ideiglenesen biztosítását czélzó intézkedések után a megsüppedt rakpartrész helyreállítási módozatának megállapítása, valamint az egész rakpartnak tüzetes megvizsgálása iránt sürgősen vegyes műszaki bizottságot küldtem ki. Miután különös súlyt fektettem arra, hogy a bizottság eljárása ne csupán beható és szakszerű, hanem minden tekintetben tárgyilagos és egyszersmind teljesen elfogulatlan is legyen, a bizottsági tárgyalásoknak vezetésére Klimm Mihályt, a vizépitészet tanárát a a műegyetemnek e. i. rektorát kértem fel, ezen kívül pedig a bizottságba ugyanannyi, az állam szolgálatában nem álló vízépítő mérnököt hívtam meg, mint a mennyi állami mérnököt oda kiküldöttem. A bizottsági tárgyalások f. évi szeptember hó 17-től 21-ig befejeztetvén, az arról felvett jegyzőkönyvet írásbeli jelentés és a rakpart állapotát és a talajviszonyokat előtüntető rajzok és két fénykép kíséretében a bizottság elnöke hozzám felterjesztette. Ugy az elnöki jelentést, mint a bizottsági jegyzőkönyvet hiteles másolatban van szerencsém jelentésem kapcsán a t. képviselőháznak beterjeszteni, a vonatkozó rajzokat és fényképeket pedig eredetiben betekintés végett a képviselőház irodájában letettem. Ezen jelentés-, illetve jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a rakpart tényleges állapotának minden részeiben való megismerése végett a bizottság a rakpart szerkezetét, alapozási módját, továbbá az ottani talaj- és mederalakulási viszonyokat, a rendelkezésre bocsátott műszaki adatok s pótlólag a bizottság által beszerzett talajkutatási adatok alapján tüzetesen tanulmányozta s az egész rakpartot helyszíni vizsgálat alá vette. >A helyi szemle alkalmával a rakpartfal alapjául szolgáló betonréteg, valamint a falazatnál alkalmazott cementvakolat is megvizsgáltatván, teljesen megfelelő szilárdnak találtatott.* Ugy ezen, valamint azon körülményből, hogy a megsüppedt falszakasz a jegyzőkönyv szavai szerint a nélkül sülyedt le, hogy a függélyes állástól lényegesebb elhajlást mutatott volna, magán a falazaton pedig csekély repedések voltak, azt a következtetést vonta le a bizottság, >hogy a rakpartfal helyzetében előállott nagymérvű elváltozások nem a falazat hiányos méreteivagy a kivitelben, hanem egyéb okokban keresendők*.