Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-477. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizenhetedik jelentése tárgyában
477. szám. 53 V. Most a ministeri jelentésnek a szakiskolák- és szaktanfolyamokról szóló részét vette tárgyalás alá a bizottság, mely az iparos tanulók tanfolyamainál is örömmel constatálja az 1884 : XVII. t.-cz. üdvös hatását; mert ez idő alatt a tanfolyamok száma 143-ról 246-ra, az iparos tanulóké 20,000-röl 44,000-re emelkedett. Szintoly örvendetes az is, hogy e tanfolyamok vezetésével megbízott oktatók 94%-a teljesen birta az államnyelvet s az iparos-iskolák több, mint 73%-a kizárólag magyar tannyelvű volt. Kívánatosnak tartja azonban a bizottság, hogy miután ezen iskolák tanterve feltételezi az elemi iskola elvégzését, az iparos-tanulók nagy része pedig, kivált vidéken, nem, vagy csak igen kis mértékben felel meg e föltételnek, egyfelől a népiskolai törvénynek tankötelezettségi része pontosabban hajtassák végre, másfelöl, hogy az iparhatósági biztosok szigorúan ellenőrizzék a tanonczok iskoláztatását. A 130 oktatóval és 2,418 tanulóval működő 64 ipari tanműhely, valamint az 1,334 népoktatási tanintézetben folytatott há\i ipari oktatás fejlődő gyarapodása ép oly örvendetes, mint hasznos és megérdemli a folytonos istápolást. A hazai ipar fejlesztését czélzó intézetek közt jelentékeny helyet foglal el a kö{ép-ipariskola és a technológiai iparmu{eum, melyek ez év ápril hava 28-án rendeltetésének átadott czélszerű új épületet kaptak, melyben hivatásuknak még jobban fognak megfelelhetni. Nem helyeselheti azonban a bizottság, hogy a közép-ipariskolánál a felvételi vizsgálatnak újabb időben történt szigorítása által megnehezittetett az intelligensebb munkás elemek belépése, melyekből pedig a legjobb művezetők képezhetők. Ezen intézet tananyagának némely részeiben is túlnagy követelések támasztatnak a tanulók irányában s a mily helyes törekvés az, hogy a középiskolákból az oda nem való elemek kiszorittassanak, ép oly czélszerűtlen aztán megnehezíteni ezek boldogulását más pályán. Oly tanulók, kik a középiskolákban nem állhatják meg helyöket, ipari pályákon még igen hasznos és értelmes emberekké lehetnek. Azért czéltévesztett dolog, túlságos mértékben megnehezíteni az ilyenekre a közép-ipariskolának, az ország e nemben egyedüli intézetének látogatását. Végre is a lehető jobb elemek kiválogatása, megtartása és képzése nem a közép-ipariskola, hanem a gymnasium és reáliskola hivatása. A 213 tanerővel és 3,850 kereskedő tanulóval működött 69 tanfolyamra nézve a bizottságnak észrevétele az, hogy tekintettel a tanulók csekély számára, mint az iparostanulóknál, ugy itt is az ismétlő iskoláztatás nyomatékosabb foganatosítása és ellenőrzése szükséges. Végre a kereskedelmi középiskolákra nézve, melyek közül némelyek »akadémia* czímet viselnek, de ez csak puszta czím és másként miben sem különböznek a többiektől, a bizottság azon körülményre hívta fel a kormány figyelmét, hogy e tanintézetek nem alkalmazkodnak az egységes tantervhez s mindenik más-más mennyiségű óraszámban tárgyalja az előirt tananyagot. A kormány erre nézve kellő intézkedéseket helyezett kilátásba. VI. A művészeti szakoktatásra vonatkozólag a bizottság mind jobb és több eredményt várva a mintarajz-, valamint a festészeti mesteriskolától, úgyszintén a női festészeti iskolától és helyeselve a kormány abbeli elhatározását, hogy Kratzmannal, az üvegfestő-intézet vezetőjével lejáró szerződéses viszonyt felbontsa: szükségesnek látja a különben helyesen vezetett és szervezet zene- és színművészeti akadémia czélszerűbb elhelyezéséről gondoskodni s ugy erre, mint egy hangverseny-helyiségről való gondoskodásra is felhívta a kormány figyelmét. E tekintetben a bizottság megnyugvással fogadta a kormány részéről tett nyilatkozatot, hogy bár maga nem lévén abban a helyzetben, hogy e czélokra külön épületet létesítsen, ez
