Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-477. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizenhetedik jelentése tárgyában

54 477. szám. iránt tárgyalásokat folytat a fővárosi hatósággal s kilátása van, hogy a város bizonyos ked­vezmények mellett oly épületet emel, melyben a hangversenytermen kivül a zene- és szín­művészeti akadémia is elhelyezhető lesz. A bizottság továbbá helyeslőleg vette tudomásul a kormány részéről az operai növen­dékek és tanáraik közti viszonyra vonatkozólag adott azon felvilágosítást is, hogy a növen­dékeknek csak az igazgató tudta és beleegyezése mellett szabad tanáraiktól magánórákat venni; valamint azon értesítést is, hogy a ministerium kebelében a zenetanári képesítést tárgyazó sza­bályzat munkába vétetett. VII. Az emberbaráti intézetek viszonyainak szemügyre vételénél a legmelegebb elisme­rés hangján kell megemlékezni azon alkotások- és intézményekről, melyeket e téren a társa­dalom oly nemes és humánus áldozatkészséggel létesített és folyton létesít. De az államtól sem lehet ez irányban minden érdemet megtagadni, a mennyiben segélyzöleg hat közre. Azt azon­ban szükségesnek tartja a bizottság, hogy a kormány az ugy emberbaráti, mint faji és köz­erkölcsiségi tekintetekből oly fontos lelenc{há^-ügyet mielőbb megoldja. Erre nézve oda nyi­latkozott a t. minister ur, hogy ez ügyet maga is fontosnak tartja és óhajtja ilyen intézet létesítését. Kívánatosnak mutatkozik továbbá, hogy a kormány a siket-némák váczi intézetébe minél több ily fogyatkozásokban szenvedő fölvételét lehetővé tegye, mert ha e tekintetben a helyzet a kolozsvári és aradi hason czélú intézetek felállításával javult is, aránylag még mindig elég nagy azon szerencsétlenek száma, a kik ily jótékony intézetek áldásaiban nem részesülhetnek. Még csak azt kívánja itt megjegyezni a bizottság, hogy az árvaházaknál néhol czéltévesztett luxuriosus berendezés fordulván elő, igen üdvös volna, ha az illető intézetfentartó tényezők e körlüményre is kiterjesztenék figyelmöket. VIII. Végre a ministeri jelentésnek a közművelődési intézetekről szóló utolsó fejezetét vette tárgyalás alá a bizottság és itt mindenekelőtt azon egyhangú véleményét fejezi ki, hogy helyes és kívánatos intézkedés volna, ha a nemzeti és művelődési tekintetben egyaránt fontos szinügy, nevezetesen a subventionált színházak és a m. kir. operaház kivétetvén a belügyi tárcza keretéből, a nemzet egész szellemi és művelődési haladását vezérlő közoktatásügyi ministerium felügyelete alá helyeztetnének, a hová természetszerűleg tartoznak. Mert hátrány az, hogy a régi s elavult rendőrségi felfogás szempontja szerint folyvást a belügyi tárcza alá helyezvék ez intézetek, mivel valaha műveltségben hátramaradt s elő­ítéletekben szenvedt országokban a vándorló színészeket s ezekkel együtt az egész színpadot, mely szabad és nagy eszmék terjesztésére is szolgál, szükségesnek tartották szorosabb rendőri felvigyázat alá vetni. Ezen az állapoton nálunk ideje volna már változtatni. A korszellem, mely nem nyűgözi többé a színpadot, a színészeket pedig már rég közművelődési tényezökül tekinti, mintegy megköveteli, hogy velők szemben a kormányzat magasabb szempontokat érvényesítsen a fel­ügyelet gyakorlásában. A t. közoktatásügyi minister ur maga is jogosultnak és indokoltnak tartja a bizottság eme felfogását és késznek is nyilatkozott az emiitett intézeteknek a közoktatásügyi kormány által jövőre gyakorlandó felügyeletébe beleegyezni, de kijelentvén azt is, hogy állásánál fogva ez irányban a kezdeményező lépéseket meg nem teheti, a bizottság kívánatosnak tartja, hogy a belügyministerium a subventionált színházak és a m. kir. operaháznak a vallás- és közoktatás­ügyi ministerium felügyelete alá leendő átengedése iránt ez utóbbi ministeriummal tárgyaláso­kat kezdjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom