Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-477. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizenhetedik jelentése tárgyában
52 477. szám. Szükségesnek mutatkozik továbbá a tandíj, vizsgálati ügy és a leczkelátogatások viszonyait czélszerűbben szabályozni. Mi az elsőt illeti, a kormány megtette a lépéseket abban az irányban, hogy a szóban levő viszonyokat a külföld hasonnemű intézményeivel összehasonlíthassa. A leczkemulasztások oly mérveket öltenek, hogy a tanszabadság nyilván nemtanulási szabadságnak értelmeztetik, s a kormány a bizottsággal egyetértöleg megfontolandónak tartja, nem volna-e szükséges a colloquiumokat kötelezőkké tenni? A kormány a most érintett viszonyokra nézve oda nyilatkozott, hogy azokat előbb rendeleti utón kész rendezni s csak ha ez bevált, hajlandó ez irányban törvényhozási intézkedéseket kezdeményezni. Felhivatott a bizottságban a kormány figyelme arra is, hogy a jogtudori vizsgálat, Ausztriában tett hasonló tapasztalatok szerint is, nem az ügyvédi qualificatio szinvonalat emelte, hanem inkább a jogtudományi szigorlat tudományos értékét csökkentette; miért is a szigorlati kötelezettség mellőzésével inkább az ügyvédi vizsgálat szigorítása látszik kívánatosnak. Minthogy azonban e kérdés az. ügyvédi rendtartással is kapcsolatos, a közoktatásügyi kormány ebben egyoldalúlag nem intézkedhetnék, máskülönben is azt véli a kormány, hogy a szigorlat az akadémiai képzettség ellenőrzője lévén, eltörlése esetén más módokról kellene gondoskodni, miben a bizottság is egyetért a kormánynyal. Végre helyeslő tudomásul vette a bizottság a kormány részéről tett azon nyilatkozatot is, hogy a most kisérletképen létesített seminariumi oktatást, ha életképesnek bizonyul, behozni hajlandó. A szintén igen fontos hivatású kolozsvári egyetemnél mutatkozó hiányok fokozatos pótlását, s kellő felszerelését szükségesnek tartja s melegen ajánlja a kormány figyelmébe a bizottság, mely méltányosnak látja azt is, hogy ezen egyetem tanárainak fizetése a budapestiekével egyenlőre emeltessék, minthogy helyzetök a tandíj csekély voltánál fogva amúgy is hátrányosabb; Kolozsvár pedig elég drága város. A bizottság teljesen egyetért a kormánynyal abban, hogy a kolozsvári egyetem kellő kifejlesztése már a teendők helyes sorrendje szempontjából is meg kell, hogy előzze egy harmadik egyetem felállítását, melynek eszméjét, culturalis jelentősége- és szükségére való tekintetből, a bizottság a jövő számára fentartandónak itéli. A műegyetemre vonatkozólag, ennek kitűnően szakszerű szervezete mellett is a bizottság a gépészmérnöki szakosztálynál mutatkozó hiányok pótlását ajánlta a kormány figyelmébe, mire nézve a t. minister ur megnyugtató nyilatkozatot tett. A hittani intésetekre nézve hangsúlyozni kívánja a bizottság, hogy indokoltnak és gyakorlati hatásaiban üdvösnek tartaná, ha a papi qualificatio tekintetében az igények magasabbra emeltetnének, s miután vannak papnöveldék, melyek az államnyelvre semmi gondot sem fordítnak, az államnyelvben való jártasság megköveteltetnék. Különösen szükségesnek látja a bizottság, hogy a papnöveldékre nézve az állam magának legalább oly mérvű ingerentiát biztosítson, hogy azokban a nevelés hazafias irányát ellenőrizhesse. Ez annyival indokoltabb volna, mert általában minden állam több gondot fordit, mint Magyarország, ezen ügyre, mely viszonyaink közt igen fontos. Ezzel kapcsolatosan a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur kijelenté, miszerint módját fogja ejteni, hogy oly hittani intézetekben, hol az államnyelvet eddig nem tanították, ennek tanítása biztosittassék. Végül a jogakadémiákat illetőleg a bizottság kebelében nyilvánult óhaj folytán a kormány részéről kilátásba helyeztetett, hogy a jogakadémiák egész évi tanrendjének átalakítása félévi rendszerré annál kevésbbé fog nehézségekbe ütközni, mert az egész évi rendszer a maga merevségében már is módosult az utóbbi időben s az egyetemekhez közeledett.
