Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-477. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizenhetedik jelentése tárgyában

477. szám. 51 eredmények, a kormányhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint, messze hátramaradtak. S ha e rendelet által elérhető lesz, hogy középiskolai német nyelvoktatásunkban oly gyakorlati eredményeket mutassunk föl, mint a németek a franczia nyelvben, meg lehetünk majd elégedve. A didaktikai tekintetek mellett a bizottság nem hagyta figyelmen kivül az ifjúság testi, physicai nevelésének oly igen fontos érdekeit sem. Elismeréssel kell ugyan felemlíteni a tornatanitás, illetőleg a testgyakorlás tekintetében észlelhető haladást, a mennyiben a tornacsarnokok száma szaporodott, s igy több helyen lehetővé vált, a tornaórákat a leczkeórák közé ékelni be. — Azonban a következő adatok is, melyek szerint középiskoláink 179 létszáma mellett van 101 téli tornaterem, 143 nyári tornatér és 144 óraközi üdülőhely, mutatják, hogy e téren — mint a népoktatásnál, ugy itt is,. — van még tenni való s nemcsak a .helyiségek számának szaporítására van szükség, de a testgyakorlásra magára is a legkomolyabb gond fordítandó. Végül a középiskolai közoktatásügygyei kapcsolatosan a t. minister urnák a bizottság kebelében tett két igen fontos nyilatkozatát kell bejelentenünk. Az egyik vonatkozik a\ autonóm felekezeti és községi középiskolai tanárok nyugdíjügyére. E tekintetben kijelentette a minister ur, hogy az aut. középiskolák tanárainak rég óhajtott közös nyugdíjintézete érdekében a tárgyalásokat megindítja s a megejtett előzetes tanulmány alapján reméli, hogy a nyugdíjintézet, ha az iskolafen tartők eddigi nyugdíjalapjaikkal kellőleg hozzájárulnak, ép oly előnyösen lesz létesíthető, mint az állami tanároké. A másik a budapesti II. ker. királyi kath. fögymnasium mellett Jelállitandó elsőrendű finev elő-intézetre vonatkozik. Erre nézve kinyilatkoztatta a t. minister ur, hogy rég érzett szükség Magyarországon egy elsőrendű finevelö-intézet, olyan, mint pl. a Theresianum. Azon tény, hogy a hazán kivül, a bécsi Theresianumban s a kalksburgi (Ausztria) collegiumban száznál több előkelő családbeli magyar ifjú nyer nevelést, elég bizonyság e tekintetben. A budai gymnasium 1875-ben, a közoktatásügy iránt való közérdeklődés akkori fellángolásában körülbelül 1 millió frton oly terjedelmes épületet nyert, s oly fényűzéssel épült, mely az egyszerű gymnasium igényeit túlhaladja. E nagyszerű épületet akarja a minister nagyobb mérvben értékesíteni. Az internátus czélja lesz azoknak, kik felsőbb állásokra törekszenek, rendes tanulmányaik mellett e tekintetben az első előkészítést megadni; miért is ez intézetben a franczia s más idegen nyelvek gyakorlati elsajátithatására nagy gondot fognak fordítani. Az internátus egyelőre 20—40 tanulóra lesz berendezve, s a minister ezúttal csak a magvát kívánja elvetni egy nagyobb nevelő-intézetnek, mely anyagi eszközeink gyarapodásával a nevelés legmagasabb igényeinek még nagyobb terjedelemben felelhet meg. Az épület a főváros közepén és mégis egészséges helyen, kertek közt fekszik, s hogy az internatusnak szintén legyenek kertjei, a minister — miután 0 Felsége az intézet felállítását elvben jóváhagyni méltóztatott — már is megvásárolt három szomszédos kertet, gondja lesz arra is, hogy ezen nevelőházban necsak fizetéses helyek legyenek, hanem ingyenesek is: a főpapokhoz és főurakhoz kivan tehát fordulni alapítványi helyek létesítése czéljából, mihez, miként az előjelek mutatják, a siker reménye is fűzhető. A bizottság örömmel vette s hozza a t. háznak is tudomására a minister ur eme becses nyilatkozatait. IV. A felsőbb tanintézetekről a bizottságban folyt tárgyalások és'eszmecserék eredményeit a következőkben foglaljuk össze. — A budapesti egyetem viszonyainak tárgyalásai fonalán a bizottság készséggel elismeri, hogy a magas tudományos színvonal e főiskolánkat a külföld e nemű intézetei mellé helyezi; és szívesen venné a bizottság, ha a ministeri jelentés jövőre az egyetemi tanárok irodalmi munkásságáról is, bár 4—5 évenkint tájékoztatást nyújtana, mert az egyetemi tanárt szakirodalmi munkássága ellenőriztetheti a legjobban. 7* .