Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

50 390. szám. tenyésztés érdekeinek megvédéséről (mezei rendőrség a szoros értelemben), a káros állatok és gyomok irtásáról, az állattenyésztés emeléséről. Az ezen kérdőpontokra érkezett bő anyag (lásd ^Közgazdasági Értesítő c 1887. évi folyam 132. és következő lapjain a mezőrendöri törvényjavaslatba felveendő intézkedésekre vonatkozó javaslatok kivonata) feldolgozása után, előadói javaslat készült (lásd >Közgazdasági Értesítő< 1887. évfolyam 532. és következő lapjain), a melyet 1887. június 12-én az érdekelt ministeriumoknak, a törvényhatóságoknak és gazdasági egyleteknek megítélésre küldtem meg. Az érdekelt ministeriumok, hatvan törvényhatóság és negyvenöt gazdasági szakegylet tüzetesen nyilatkozott az egyes szakaszok fölött (lásd > Közgazdasági Értesítő c 1887. évi folyamának 1,164. és következő lapjait, valamint a külföld mezőrendőri törvényeinek ismertetését ugyanazon évfolyam 1,159. és következő lapjain) s ezt az anyagot az előadói javaslattal együtt 1887. november havában az érdekelt ministeriumok és a jelentéseikben bővebben nyilatkozó gazdasági egyesületek képviselőiből alakult értekezleten tüzetes vita tárgyává tévén (lásd az illető értekezletek jegyzőkönyveit a ^Közgazdasági Értesítő* 1887. évfolyamának 1,201. és következő lapjain), az így minden oldalról nyert felvilágosítások alapján ismét egy javaslatot készíttettem, a mely azután az 1888. április havában még egy értekezlet (lásd az illető értekezletek jegyzőkönyveit a közgazdasági Értesítő< 1888. évi folyamának 1,347. s következő lapjain) bírálatán átesve, a jelen javaslatot létesítette. A javaslat vezérlő elvei gyanánt különösen a következőket lehet föltüntetni: Az egyéni tulajdonnal kapcsolatos szabad elhatározás a magyar jog szelleme és kívánalma szerint a mezőgazdaság terén fentartatik; korlátozások e részben mindazonáltal annyiban alkalmaztatnak, a mennyiben a dolog természete az egyes gazdák külön elhatározását az ügy érdekében lehetetlenségnek tüntetné föl (pl. a közös legeltetés rendezésénél 40. és következő §-ok) s többek érdekeltsége következtében maga az egyén tényleg megszűnik egyedül döntő elem lenni s helyette több egyén akaratának érvényesüléséről van sző (pl. a külső birtok használatánál V. fejezet); a mennyiben továbbá az egyes szabad elhatározása tényleg másoknak, sőt sok esetben az országnak hátrányára szolgálhat: — ennélfogva szabad elhatározásában még saját gazdaságában is korlátozandó és az egyesre bizonyos kötelezettségek is kirovandók, amiként ez a káros állatok és gyomok irtásának elrendelésében (15., 16., 17. §.), az őrizet nélküli legeltetés eltiltásában (39. §.) és számos hasonló esetben mulhatlanul szükséges; a javaslat e részben a mezőgazdasági tulajdon természetét tekintve, olyan korlátozásokat honosít meg, mint a minőket törvényhozásunk s kivált a kihágásokról szóló büntetőtörvény a tulajdonnal kapcsolatos más viszonylatokban már is elrendel. A tulajdon szentségének védelme, mint az állami élet egyik főkövetelménye, a gazdasági viszonyok szabályozásánál is irányadó; minthogy mindazáltal ép a mezőgazdaság terén a tulajdon bizonyos tekintetben a megszokottság következtében, valamint az egyéni tulajdon szoros határainak pontos megjelölése hiányában igen gyakran ingataggá válik, a javaslat ily zavaros viszonyok ideiglenes szabályozása czéljából a gyorsabb közigazgatási eljárás által kivan segíteni, föntartván azonban mindenkinek abbeli jogát, hogy a tulajdon fprmaszerű megállapítását a bíróság utján kereshesse, illetőleg hogy tetszése szerint a közigazgatási hatóságokra vagy a bíróságokra bízza ügyének végleges eldöntését. így szabályoztatnak a határjelzéseknek (3. §.), a dűlő utak fentartásának (4. §.), dűlő utak készítésének, szélesbitésének (6. §.) és megszüntetésének (7. §.), a legeltetési jognak (46. §.),és a külső birtok szabad használatának (51. és €0. §.) kérdései. A hol a közgazdasági érdek, sőt a dolog természete és a viszonyok eddigi fejlődése a gazdálkodásnál közös eljárást követel, a hol tehát az egyéni szabadság és a tulajdonnal kapcsolatos egyéni elhatározás korlátozandó volt, — a javaslat mindenütt a többség hatá-