Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
390. szám. 51 rozatát és a kellő rend biztosilása czéljából alkalmas rendszabályok alkotását kívánja, az ekként közös elhatározásnak fentartott ügyeket pedig a javaslat a közös czél érdekében teljes autonómia alapján rendezi. így történik ez a birtokosok osztatlan legelőjének közös legeltetésre való használatánál (47. §.), igy a külső birtok szabad használatának korlátozásánál (V. fejezet). A gazdálkodás bizonyos hátrányainak elhárítása czéljából a javaslat a község t eveké nys égét, illetőleg vagyoni közreműködését rendeli el. Főkép a kisebb gazda gyakran abba a helyzetbejön, hogy saját gazdaságának nélkülözhetlen szükségletét egymaga kielégitni nem képes és ez okból nemcsak hogy nem haladhat, hanem gyakran tökéletesen hátramarad. Például jó apaállatot egymaga saját kevés számú állatai részére nem tarthat s igy állattenyésztésében nem haladhat, tenyésztése hanyatlik. Igaz, ily esetekben a társulás, több kis gazdának egyesülése s.a közös czélra való együttes közreműködése igen segithet a hiányon; ámde a társas szellem különösen vagyonosodási czélok elérésére sehol nem talál annyi ellenszenvre, mint épen a kis gazdáknál, kik nemcsak nálunk, hanem az egész világon a conservativ szellemnek, a megszokottságnak föltétlen hódolói. Ezen osztálynál ily esetekben csak a kényszer vezet czélra, s ez okból a községnek, mint ilyennek föllépése annyival indokoltabb, mert községi szervezetünk (az 1886 : XXII. t.-czikkben) mezőgazdasági czélok elérésére határozottan kijelölte a község működését. A jelen javaslat a községi törvény szoros kapcsolatában a községnek tevékenységét igénybeveszi a mezei utak felügyeletére (8. §.), a községi utaknak fákkal beültetésére (9. §.), a faiskolák föntartására (10., 12., 13., 14. §§.), káros állatok és növények irtására (19. §.), apaállatok megszerzésére és megfelelő eltartására (30. §.), a községi legelő fentartására (47. §.) a közös gazdálkodásnak vezetésére (59. §.), és a mezőrendőrök alkalmazására (66. §.). Végül a javaslat egyik sarkalatos elve az, hogy a mezőgazdaság idegen beavatkozástól, amennyire lehetséges, kellőképen védve, szóval hogy a mezőgazdasági tulajdon lehetőleg biztositva legyen; de ez épen az által, hogy a gazdaság mindenki által könnyen hozzáférhető, hogy a mezőre, a szántóföldekre, a kertbe, az állatokhoz mindenki könnyen hozzájuthat, sokkal jobban ki van téve természeténél fogva a károsodásoknak, mint a tulajdonnak bármely más faja, ez okból külön védelmezése is szükséges; a javaslat tehát a mezőrendőrök alkalmazása és különjogositványokkal felruházása (VI. fejezet), külön mezőrendőri kihágásoknak fölvétele (VII. fejezet) és a kártérítési ügyeknek külön szabályozása (VIII. fejezet) iránt intézkedik. Ezen elveknek hazai viszonyainkból folyó alkalmazása az egyes szakaszok részletes indokolásánál tüzetesen ki van fejtve, s ha a javaslat legtöbb esetben oly intézkedésekre szorítkozik,. a melyek lehető átalánosságban s inkább elvileg kívánják megoldani az egyes kérdéseket és sok helyütt arra törekszik, hogy a kimondott elvek alapján a részletesebb intézkedések ministeri, törvényhatósági avagy közbirtokossági szabályrendeletek avagy alapszabályokban találják megoldásukat: — teszi ezt abban a tudatban, hogy az ország nagy kiterjedése mellett, a vidékek mezőgazdaságával kapcsolatos viszonyok oly különböző jellegűek, hogy egységes részletes szabályozásuk a különböző viszonyoknak teljesen megfelelő nem lehet. A javaslat ép ez oknál fogva öntudatosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mezőgazdasági viszonyok alkalmas szabályozásának módját megadja; — a végrehajtásnak és a közvetlenül érdekelt törvényhatóságoknak és községeknek, valamint főkép a földmivelési ministernek leend föladata azután a törvény által adott meghatalmazás alapján oda hatni, hogy országunk gazdaságában a kívánatos irányban a rend és haladás állandóvá tétessék. I. FEJEZET. A határokról, utakról és ültetvényekről. A határokról szóló intézkedések (1—3. §.) codificált magánjogi határozatok hiányában mezőgazdasági viszonyaink közt mulhatlanul szükségesek. Az elvek, melyekből a javaslat e 7*