Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 51 rozatát és a kellő rend biztosilása czéljából alkalmas rendszabályok alkotását kívánja, az ekként közös elhatározásnak fentartott ügyeket pedig a javaslat a közös czél érdekében teljes autonómia alapján rendezi. így történik ez a birtokosok osztatlan legelőjének közös legeltetésre való használatánál (47. §.), igy a külső birtok szabad használatának korlátozásánál (V. fejezet). A gazdálkodás bizonyos hátrányainak elhárítása czéljából a javaslat a község t eve­ké nys égét, illetőleg vagyoni közreműködését rendeli el. Főkép a kisebb gazda gyakran abba a helyzetbejön, hogy saját gazdaságának nélkülözhetlen szükségletét egymaga kielégitni nem képes és ez okból nemcsak hogy nem haladhat, hanem gyakran tökéletesen hátramarad. Pél­dául jó apaállatot egymaga saját kevés számú állatai részére nem tarthat s igy állattenyészté­sében nem haladhat, tenyésztése hanyatlik. Igaz, ily esetekben a társulás, több kis gazdának egyesülése s.a közös czélra való együttes közreműködése igen segithet a hiányon; ámde a társas szellem különösen vagyonosodási czélok elérésére sehol nem talál annyi ellenszenvre, mint épen a kis gazdáknál, kik nemcsak nálunk, hanem az egész világon a conservativ szellemnek, a megszokottságnak föltétlen hódolói. Ezen osztálynál ily esetekben csak a kényszer vezet czélra, s ez okból a községnek, mint ilyennek föllépése annyival indokoltabb, mert községi szervezetünk (az 1886 : XXII. t.-czikkben) mezőgazdasági czélok elérésére határozottan kijelölte a község működését. A jelen javaslat a községi törvény szoros kapcsolatában a községnek tevékenységét igénybeveszi a mezei utak felügyeletére (8. §.), a községi utaknak fákkal beültetésére (9. §.), a faiskolák föntartására (10., 12., 13., 14. §§.), káros állatok és növények irtására (19. §.), apa­állatok megszerzésére és megfelelő eltartására (30. §.), a községi legelő fentartására (47. §.) a közös gazdálkodásnak vezetésére (59. §.), és a mezőrendőrök alkalmazására (66. §.). Végül a javaslat egyik sarkalatos elve az, hogy a mezőgazdaság idegen beavatko­zástól, amennyire lehetséges, kellőképen védve, szóval hogy a mezőgazdasági tulajdon lehetőleg biztositva legyen; de ez épen az által, hogy a gazdaság mindenki által könnyen hozzáférhető, hogy a mezőre, a szántóföldekre, a kertbe, az állatokhoz mindenki könnyen hozzájuthat, sokkal jobban ki van téve természeténél fogva a károsodásoknak, mint a tulajdonnak bármely más faja, ez okból külön védelmezése is szükséges; a javaslat tehát a mezőrendőrök alkalmazása és különjogosit­ványokkal felruházása (VI. fejezet), külön mezőrendőri kihágásoknak fölvétele (VII. fejezet) és a kártérítési ügyeknek külön szabályozása (VIII. fejezet) iránt intézkedik. Ezen elveknek hazai viszonyainkból folyó alkalmazása az egyes szakaszok részletes indo­kolásánál tüzetesen ki van fejtve, s ha a javaslat legtöbb esetben oly intézkedésekre szorítkozik,. a melyek lehető átalánosságban s inkább elvileg kívánják megoldani az egyes kérdéseket és sok helyütt arra törekszik, hogy a kimondott elvek alapján a részletesebb intézke­dések ministeri, törvényhatósági avagy közbirtokossági szabályrendeletek avagy alapszabályokban találják megoldásukat: — teszi ezt abban a tudatban, hogy az ország nagy kiterjedése mellett, a vidékek mezőgazdaságával kapcsolatos viszonyok oly különböző jellegűek, hogy egységes részle­tes szabályozásuk a különböző viszonyoknak teljesen megfelelő nem lehet. A javaslat ép ez oknál fogva öntudatosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mezőgazdasági viszonyok alkal­mas szabályozásának módját megadja; — a végrehajtásnak és a közvetlenül érdekelt törvény­hatóságoknak és községeknek, valamint főkép a földmivelési ministernek leend föladata azután a törvény által adott meghatalmazás alapján oda hatni, hogy országunk gazdaságában a kívánatos irányban a rend és haladás állandóvá tétessék. I. FEJEZET. A határokról, utakról és ültetvényekről. A határokról szóló intézkedések (1—3. §.) codificált magánjogi határozatok hiányá­ban mezőgazdasági viszonyaink közt mulhatlanul szükségesek. Az elvek, melyekből a javaslat e 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom