Képviselőházi irományok, 1887. XIII. kötet • 358-373. sz.
Irományszámok - 1887-372. Törvényjavaslat, a Tisza völgyének árvédelméről
372. szára. 375 szinét bizonyos mértékben alásülyeszteni képes, nyilvánvaló, hogy teendőinek fó'súlyát első sorban és mindenekelőtt a mederrendezési munkák lehető gyors végrehajtására kell fektetnünk. Tekintettel azonban arra, hogy a mederrendezési munkák okszerűen és maradandó sikerrel csakis bizonyos előre megállapított sorrendben és egymás után foganatosíthatók, s végrehajtásuk közben még akkor is a különféle vizállási változások által gyakran megszakittatnak, minek következtében a még hátralévő mederrendezési munkák teljes befejezéséhez — még ha a szükséges költségek engedélyeztetni is fognak — előreláthatólag huzamosabb időre leend szükség. Ennélfogva s miután annak lehetősége épen nincs kizárva, hogy még a szükséges mederrendezési munkák befejezése előtt is következhetnek az eddigiekhez hasonló árvizek, —a töltésezési munkák befejezését a mederrendezési munkák kedvező hatásának érvényesülésétől függővé tenni annál kevésbbé lehetett, mert még maga az ármentesítés sincs teljesen befejezve, és előrelátható, hogy a szabad hullámterek ármentesitése s az ármentesités állandósítása, illetve a töltés-szakadások lehető legkisebb határok közé való szorítása által a vizszin bizonyos mértékben még emelkedhetik, a mely vizszinemelkedés a mederrendezés által eredményezett vizszin-sülyesztést legalább részben előreláthatólag ellensúlyozni fogja; —másrészt pedig, miután az eddig előfordult legkedvezőtlenebb árvizeknek bizonyos mérvű, bár csak helyenkinti és mérsékeltebb fokozódását teljesen kizártnak tekinteni nem lehet; mindezeknél fogva különös súlyt kellett fektetnem arra, hogy a Tisza-menti összes védtöltések az eddig észlelt legnagyobb vizhez hasonló árvizekre nézve emberi számítás szerint teljes biztonságot nyújtó méretek szerint sürgősen kiépíttessenek, illetve kellően kiegészíttessenek és annyira megerősíttessenek, hogy azok a kellő erőkifejtés és okszerű védelem mellett ne csak az eddig lezajlott árvizekhez hasonló, de még fokozottabb árvizekkel szemben is védképesek legyenek. Töltésezés. Első és főgondom levén a már eddig ármentesitett területeket minél előbb biztonságba helyezni, az árviz levonulása után azonnal intézkedtem az iránt is, hogy mindazon helyek, illetve töltések, a melyeken az 1888. évi árviz kiömlött, illetve kitört, biztosíttassanak. Nevezetesen: 1. A Eakamaztól Tisza-Dobig terjedő partvidéket, a melynek természetes magaslatain és rendszertelen községi töltésein keresztül az árviz az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitö társulat területére zúdult, az 1884: XIV. t.-cz. 3-ik, illetőleg az 1885: XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján a most nevezett társulat árterületéhez csatoltam, s ennek kötelességévé tettem, hogy T.-Dobnál végződő töltéseit Rakamazig építse ki. — E munka már nagy részben elkészült és az 1889. év tavaszáig be fog fejeztetni. 2. A középtiszai ármentesitö társulatot utasítottam, hogy töltésvonalát a T.-Beő és Fegyvernek közti parton is, a már jóváhagyott terv szerint azonnal építse ki. . Ezen intézkedésem már végre is van hajtva. 3. Nehogy Sarudnál, hol a heves-szolnok-jászvidéki Tisza- és belviz-szabályozási társulat töltésvonala véget ért, ezen töltésvonal megkerülésével az árviz ismét a társulat területére törhessen — a társulatnak az 1884 : XIV. t. ez. 3-ik és az 1885 : XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján feladatává tettem, hogy Tisza-menti védtöltését a Laskó patak beömléseig s innen a patak jobb-partján haladva felfelé a természetes magaslatokig teljes biztonságot nyújtó méretekben kiépitse. Ezen munka szintén folyamatban van s gondom lesz rá, hogy az a legközelebbi árviz bekövetkeztéig befejezést nyerjen, vagy legalább a töltések védképes állapotba helyeztessenek. 4. A Csongrád város alatt fekvő öblözet érdekeltségét, miután az ezen öblözetbe kitörő árvizek nemcsak az ottani árterületeket öntötték el, hanem felfelé Csongrád várost, lefelé pedig
